Elfogadta a kormány az idei állami költségvetés-tervezetet, amely 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,55 százalékos államháztartási hiánnyal számol. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a kormány tegnapi ülését követően elmondta, még aznap elküldik a Parlamentnek a költségvetést, és bízik benne, hogy a törvényhozói testület gyorsan elfogadja.
A tárcavezető szerint a minisztérium honlapján közzétett eredeti változathoz képest történtek módosítások, miután a tervezetet megbeszélték a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, a Pénzügyi Tanáccsal és más társadalmi szereplőkkel. A miniszter kiemelte: amennyiben bekövetkezik az 5,5 százalékos növekedés, a költségvetés először fogja meghaladni az 1000 milliárd lejt, hiszen becslésük szerint a bruttó hazai termék (GDP) értéke eléri az 1022 milliárd lejt. Ez 33 százalékkal nagyobb a 2016-os GDP-hez képest.
Teodorovici felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiánycélt csak akkor sikerül elérni, ha a beruházások megvalósulnak, és azt ígérte, a kormány szigorúan nyomon követi a közberuházásokat. A költségvetés a tervezett bér- és nyugdíjemeléseket is tartalmazza, így a közszférában az alapbérek a 2018-2020 közötti időszakra beütemezett növekedés egynegyedével fognak emelkedni. Emellett a bruttó átlagbér 5163 lej lesz. Biztosítani fogják a minimálbér differenciált emelését a múlt évi 1.900 lejről 2.080 lejre, illetve 2.350 lejre a felsőfokú végzettek esetében, és 3.000 lejre az építőiparban – tette hozzá a miniszterelnök. A nyugdíjak szeptembertől 15 százalékkal nőnek. Közölte, hogy az államadósság tavaly GDP-arányosan 34,5 százalék volt, az idén várhatóan 34,9 százalékra emelkedik, ugyanakkor középtávon 40 százalék alatt fog maradni. Nyomatékosította: az egészségügy költségvetését 6 milliárd lejjel növelték tavalyhoz képest, az oktatásügy büdzséje 47 százalékkal, 21 milliárdról 30,8 milliárd lejre nő, ami fedezi a 25 százalékos bérnövekedést és jelentős beruházásokat tesz lehetővé. A közberuházások kerete 15,4 milliárd lejjel nő. Ez utóbbin belül a közlekedési infrastruktúrára szánt pénzkeret 6 milliárd lejjel nő tavalyhoz képest mérten.
A tárcavezető kiemelte, hogy a kormánykoalíció közös erőfeszítéseinek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55 század százalék alatt marad. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, bízik abban, hogy idén sikerül elérni a tervezett 5,5 százalékos gazdasági növekedést, dacára annak, hogy az Európai Bizottság 3,8 százalékos növekedést valószínűsített.
Viorica Dăncilă miniszterelnök szerint a tervezetet, amelynek legfontosabb pillérei az egészségügy, az oktatás és a közberuházások, az összes meghatározó féllel megtárgyalták. A büdzsé szem előtt tartja a NATO tagországok felé tett vállalást, és a nemzeti össztermék két százalékát védelmi kiadásokra fordítja. A miniszterelnök elmondta: az európai alapok minisztériuma 2,3 milliárd lejből gazdálkodhat, amelyből 2 milliárd lejt tesznek ki az európai pályázatokra fordítandó költségvetési előirányzatok. Kifejtette: ‘rekordösszeget’ juttatnak a helyi önkormányzatoknak is, amelyek 47,9 milliárd lejből gazdálkodhatnak, ez 19,3 tized százalékkal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor náluk marad a jövedelmi adó teljes összege, amit 22,2 milliárd lejre becsülnek a tavalyi 15 milliárd lejhez képest.