Ma az opera, az operett és a musical világába kalauzolom Önöket, természetesen anélkül, hogy bármit is megpróbálnék elénekelni. Azt senki sem köszönné meg nekem…
Miért pont ezt a témát választottam? Tegnap, azaz október 24-én volt a magyar operett napja, amelyet 2002 óta minden évben Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának emlékére tartanak ezen a dátumon. Magát a megnevezést a többi jeles naphoz, történelmi eseményhez hasonlóan csupa kisbetűvel írjuk, noha a világhálón több helyen is lehet találkozni a nagy kezdőbetűs írásmóddal.
De ki is volt Kálmán Imre, illetve Lehár Ferenc? Előbbi Kopstein Imreként született 1882-ben, Siófokon. Csodagyereknek tartották, kiválóan zongorázott, de egy betegség miatt kénytelen volt átiratkozni a zeneszerzés-szakra. Az ő nevéhez fűződik egyebek mellett az 1915-ben bemutatott Csárdáskirálynő című, háromfelvonásos operett, amely több országban is hódított. Szentpéterváron például Sylvia címmel mutatták be, az angolok és az amerikaiak pedig Gypsy Princess címmel vitték színpadra.
A már említett Lehár Ferenc nemzetiségével kapcsolatban a mai napig találgatnak: Komáromban született, magyar anyanyelvű volt, és tizenkét éves koráig nem is beszélt más nyelven. Sokan viszont osztráknak tekintették, ugyanis élete jó részét Ausztriában töltötte. A nagy áttörést az 1905. december 30-án bemutatott Víg özvegy című operett hozta meg számára.
Ha már az operettnél tartok, nem hagyhatom ki ifjabb Johann Strausst, aki 193 évvel ezelőtt, 1825. október 25-én született Bécsben. A keringőkirálynak is nevezett zeneszerző legnépszerűbb műve a Kék Duna-keringő, de a Denevér című háromfelvonásos operettjét is világszerte ismerik.
Az operett egyébként a Magyar etimológiai szótár szerint „zenés, énekes, táncos vígjáték”. A megnevezés az olasz operetta, az opera kicsinyített alakjából ered.
És most eljött az ideje, hogy átváltsak az operára. A dalműként és zenés drámaként is emlegetett műfaj egyik neves alakja a romantika nagy francia zeneszerzője, George Bizet, aki ma 180 éve, 1838. október 25-én született. Legismertebb operája a Carmen címet kapta.
Magyarországon viszonylag későn, a 18. század nyolcvanas éveiben kezdtek érdeklődni az opera mint műfaj iránt, 1884-ig, a Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitójáig többnyire a főúri családok magánszínházaiban zajlottak a magyarországi operaelőadások.
Az igazi fordulatra 1840-ig kellett várni a magyar opera- és kultúrtörténetben. Abban az évben volt Erkel Ferenc első operájának, a Bátori Máriának az ősbemutatója, amelyet az első európai színvonalú magyar operaként tartanak számon.
A mai rész vége felé közeledve néhány szóban beszélek a musicalről, amely az angol musical play kifejezés önállósult első tagja. A külföldi musicalek közül az egyik legismertebb Andrew Lloyd Webber zeneszerző Macskák című darabja, amelyet a mai napig játszanak világszerte. Természetesen a magyar darabokból sincs hiány, sokan ismerik például az 1988 januárjában bemutatott Padlás című darabot, amely bár mesés elemekből építkezik, a felnőttek között is számtalan rajongóra talált.