Fontos értekezlet volt Bukarestben: a Három Tenger Kezdeményezés tagországai véleményt cseréltek arról, hogy mi dolguk van a világon. 12 kelet- és közép-európai ország vezetői beszélgettek erről: 9 államfő, 2 parlamenti elnök, 1 miniszterelnök, 1 külügyminiszter; és hozzájuk társult még néhány meghívott, a zónán kívülről: Németország külügyminisztere, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere – s vendégként néhány ország: Ukrajna, Moldva Köztársaság és Grúzia képviselői. Akik ugyancsak a három tenger övezetben vannak, de egyelőre még csupán vágyakoznak a EU-ba, illetve dörgölőznek az EU-hoz.
Én, személy szerint, Jean-Claude Junckers szavait hallva, nem nagyon kívánkoznék oda. Az Európai Bizottság alelnöke ugyanis azt mondta: „a befektetéseknek semmi értelme sincs a jogállamiság tisztelete nélkül”. Nahát, ki hitte volna? Nem a várható haszonért fektetnek be, hanem azért, hogy jogállamot szerezzenek! Már a tőkések is megzavarodtak? Az ideológia újra torkon ragadta az üzletet? – mint annak idején a kommunista világban…
Nem is csoda, hogy ilyen körülmények között „az EU kezd lélegzet nélkül maradni” – ezt is Junckers úrtól tudhattuk meg. Mint mondta: „Európának két tüdővel kell lélegeznie: egy keletivel és egy nyugatival”, ahhoz pedig együttműködésre van szükség, közös nyelvezet kell. Észak—dél folyósót kell kiépíteni a közlekedés számára; közös fejlesztési alapot kell létesíteni; létre kell hozni a kereskedelmi kamerák egyesületét és a digitális összeköttetést.
Ugyan, ki akadályozza mindezt? Egyáltalán akadályozta valaki? Igen, a mi kisszerűségünk! A kilenc államfő közül csak nyolc volt jelen; Áder Jánosnak, a magyar államfőnek elromlott a repülőgépje, és nem jöhetett. Tényleg? Én azt hittem, hogy unja már az EU-s vezetők képét, akik állandóan Magyarországot oktatják – joggal vagy jogtalanul – demokráciára, a migránsok befogadására stb. És a magyar államfőnek elege van ebből…
De balkánian viselkedett Viorica Dăncilă is, a fogadó ország miniszterelnöke. Neki egyéb sürgős dolga akadt – pletykálnia kellett még egyet – mielőtt kiment volna Jean-Claude Junckert fogadni a repülőtérre – és lekéste ezt az európai találkozót. Nahát, ilyen egy miniszterelnök nálunk…
Pedig jó lenne, ha odafigyelnénk ezekre az apróságokra. Mert amíg mi boldogtalankodunk, Putyin úr működik. A találkozó alkalmával azt hallottuk, hogy Európa függősége az orosz gáztól 30 százalékról 40 százalékra növekedett. Fulladozunk, fulladozunk – oda a keleti tüdőnk! Azért jött Bukarestbe az amerikai energiaügyi miniszter, hogy egy kis palackozott földgázt hozzon nekünk.
Időközben Dorin Cioabătól, a romániai roma királytól megtudhattuk, hogy az utóbbi időben egy millió roma vándorolt ki Romániából. Ő is az EU-t vádolja. Szerinte azért mentek el a romák, mert az EU nem támogatja őket; helyettük a szíriai menekültekre összpontosít. Cioabă Amerikába megy. Meg akarja beszélni ezt Trump elnökkel, hátha nála meghallgatást talál… Ki hitte volna.
Tehát fulladozunk, fulladozunk – nincs egyéb gondunk. Szlovéniában lesz a következő Három Tenger találkozó.