Megújult Márton Áron múzeum

Azt hiszem, minden újságíró szívének a csücskében van egy olyan hely, ahová szívesen jár, ahová nagy kedvvel tér vissza. Igy vagyok én a csíkszentdomokosi Márton Áron emlékmúzeummal, amelyet közel két esztendőnyi átalakítás, felújítás után holnap délben újra látogathatóvá tesznek. A múzeum azért tér el a szokásostól, mert 2010-ben, a  püspök halálának 30. évfordulóján, nem is akármilyen közösségi összefogás nyomán nyitotta meg kapuit és olyan intézmény vált belőle, amely mind szemléleténél, mind elrendezésénél, mind a dokumentumok bemutatásánál fogva alaposan eltér az országban látható, bármiféle falusi múzeumtól. Lázár Csilla és önkéntes munkatársai ugyanis vigyáztak arra, hogy a falak felületétől kezdve a magyarázó szövegek betűtípusáig, a képkeretek szinétől a jól követhető időrendi sorrendig minden összhangban legyen, minden úgy szolgálja a formai látványt, hogy az egyben a tartalomnak is az előnyére szolgáljon. Noha pontos nyilvántartást nem vezettek, de Márton Áron szülőfalujában évente három-négyezren is megtekintették a múzeumot, ugyanakkor Csíkszentdomokoson az elmúlt években  több olyan tudományos ülésszakot tartottak, amelyek a püspök életútjának számos, eddig kevéssé ismert részletét bontották ki még aprólékosabban, vagy más megvilágításba helyezve az eddigi ismereteket, illetve újabb meg újabb, a múzeumba kivánkozó dokumentumok is előkerültek.  A menetközben összegyűlt anyag lehetővé tette, hogy átrendezzék, korszerűsítsék a múzeumot és nem is akárhogyan, hanem a legújabb digitális technikák igénybevételével. Az egyik legfontosabb és a  legnagyobb érdeklődésre számot tartó szerzemény a Márton Áron püspök nevére kiállított, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács  levéltárában található megfigyelési anyag, amelyből az elmúlt években több tanulmány is készült és amelynek több oldala ezután megtekinthető, de a püspök küzdelmes életének számos más dokumentuma is most kerül először a nyilvánosság elé. Márton Áron emlékéről beszélve azt sem feledhetjük, hogy nehezen, viszontagságosan, inkább nagyobb, mint kisebb megszakításokkal művészfilmet is forgatnak az életéről, viszont az erdélyi magyar képzőművészet és különösképpen a szobrászat  az elmúlt két évtizedben valóban maradandót alkotott vele kapcsolatban. Erdélyszerte ugyanis számos, igen igényes Márton Áron szobor készült, Hunyadi László, Bocskay Vince, Vargha Mihály, Miholcsa József, Vetró B. András, Bodó Levente és mások nevei sorakoznak fel a nagy püspököt megörökítő fej-, mell- vagy egész alakos szobrok hátoldalain. Gelencétől Kolozsvárig, Kézdivásárhelytől Marosvásárhelyig több város és község terein vagy katolikus templomai körül állnak már Márton Áron szobrok. Csíkszereda két Márton Áron szobrot is magáénak mondhat. 1997-ben mellszoborként a szentegyházi Bodó Levente alkotását állították talapzatra a Márton Áron főgimnázium elé, 2016. májusában pedig  a főtér mellett Sárpátki Zoltán szobrász három alakos kompozícióját leplezték le. Gergely Zoltán, csíki származású kolozsvári szobrász pedig a gyulafehérvári érseki palota kertjében helyezte el kiváló alkotását, ott, azon a helyen, ahol egykoron Márton Áron a papjait és híveit fogadta. Életéről, munkásságáról több könyvet is kiadtak, alig van olyan mondata, amit ne idéznének. A csíkszentdomokosi Márton Áron emlékmúzeum holnapi újraavatása, Jakubinyi György érsek szentmiséje után, minden bizonnyal az  utókor emlékezetének újabb fejezetét nyitja meg.