Előre is elnézést kérek a hölgyektől, mivel ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, de bízom benne, hogy egy-két dolog nekik is fog tetszeni. Miért esett a választásom a sportra? Talán azért, mert javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság, amelyet kötőjellel kell írni, ugyanis a szótagszám meghaladja a hatot.
Ugyancsak kötőjeles az Európa-bajnokság, a vén kontinens nevét magától értetődően nagybetűvel kezdjük. Ezzel kapcsolatban már egy másik szabály érvényesül, amely kimondja, hogyha egy tulajdonnév valamilyen jelöletlen összetételt alkot egy köznévvel, akkor a két tagot kötőjellel kell összekapcsolni.
A világbajnoksággal kapcsolatban egyébként két gyakran látott rövidítés is eszembe jutott: az egyik kétbetűs, v, illetve b betűből áll, és nem kell pontot tenni a végére, a másik pedig a vébé, úgy ahogy hallják. Mindkettő szerepel A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában.
A viszonylag száraz bevezető után sportos idézetekre váltok, amelyekből kiderül, hogy egy-egy neves labdarúgó, tornász hogyan vélekedett a sportról. Bizonyára sokan ismerik a madeirai születésű, ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo nevét, aki a portugál válogatottat erősíti az idei oroszországi világbajnokságon. Olyannyira, hogy csapata mindhárom gólját ő szerezte június 15-én a spanyolok elleni, 3?3-as döntetlennel zárult mérkőzésen. Ő mondta korábban, hogy ?a futballban lehetetlen nem létezik?. Szintén az ő állította, hogy ?a gól olyan, mint a ketchup. Erőltetni kell, és egyszer csak megindul.? Vajon hihetünk neki?
A következő idézet a 2011 októberében elhunyt Albert Flórián nevéhez fűződik. ?Az Aranylabda az egyedüli labda, amit egyetlen védő sem tud elvenni tőlem.? És itt megállnék egy pillanatra?
Maga az Aranylabda kifejezés az egyik legjobb példa arra, hogy egyáltalán nem mindegy, egybe- vagy különírjuk-e a szavakat. A különírt változattal egy aranyszínű labdát sejtetünk, de csak az egybeírt, nagybetűvel kezdődő Aranylabda utal az 1956-ban alapított díjra, amelyet 1995-től az Európában futballozó nem-európai állampolgárok is elnyerhetnek. Az egyetlen magyar aranylabdás a már említett Albert Flórián, aki 1967-ben emelhette magasba a trófeát.
A sportos idézetek sorát az olimpiai bajnok magyar tornásszal, sportvezetővel és állatorvossal, Magyar Zoltánnal zárom, aki azt mondta, hogy ?nem a sportág, a közönség a fontos, a sportoló a nézőknek tornászik?. Ezen is érdemes elgondolkodni.
Most pedig rátérnék a kommentátorok aranyköpéseire, amelyeket sokan évek, sőt évtizedek múltán is emlegetnek. A 2003-ban elhunyt, nagyváradi születésű sportriporter és sportújságíró, Knézy Jenő az egyik mérkőzés közvetítése alatt kijelentette, hogy ?hatalmasak ezek a belga játékosok, betöltik az egész képernyőt?. Szintén ő mondta, hogy ?elszállt Andersson lába, most hozzák vissza a stadionba?. Az egyik meccs végén pedig csodálkozva megszólalt: ?Most látom, nem is Daszajev állt a kapuban?.
A Prima Primissima-díjas magyar sportújságíró, sportriporter, televíziós kommentátor, Hajdú B. István nevéhez szintén tömérdek aranyköpés fűződik, de időhiány miatt csak néhányat említek. ?Az angolok szokás szerint meglepően agresszívan kezdtek.? ?Azt kell mondanom, amit már Dobó István is mondott az egri vár védése közben: feljöttek a törökök.? ?Most pontot tehetett volna a továbbjutás kérdőjelére.?