Magától értetődően ma a hölgyeké a főszerep, de a férfiakat sem szeretném háttérbe szorítani.
Bizonyára mindegyikünk életében vannak olyan nők, akiknek rengeteget köszönhetünk, legyen szó az édesanyánkról, nagymamánkról, valamelyik női rokonunkról a szűkebb-tágabb családi körben, tanárnőkről, barátnőkről, de az is elképzelhető, hogy egy cseppet sem kedvelt nő mozdított meg valamit bennünk. Ma olyan magyar hölgyekről lesz szó, akiknek a neve sokak számára ismert, és maradandót alkottak a saját területükön.
Először visszautazom az időben egészen 1231-ig, ugyanis abban az évben született Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. A szegényekről gondoskodó Erzsébetet többnyire rózsákkal a kosarában ábrázolják, amely egy vele kapcsolatos legendára utal. Egy alkalommal kenyeret vitt a gondozottjainak és találkozott a sógorával. Amikor Henrik megkérdezte tőle, hogy mit visz a kosarában, Erzsébet azt válaszolta neki, hogy rózsákat, mivel attól tartott, hogy megtiltják neki a jótékonykodást. Amikor megmutatta a sógorának, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak a kosarában, tehát Isten nem akarta, hogy az asszony hazudjon.
Bethlen Katával folytatjuk a neves magyar nők sorát. 1700. november 25-én született Bonyhán, és ő volt az egyik legismertebb a barokk korszak írónői közül, ugyanakkor az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat is rendszeresen támogatta. Jelentős volt a saját könyvtára, amelyet végül a nagyenyedi kollégiumra hagyott.
A mai összefoglalóból nem hagyhatom ki az 1817-es születésű Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos legfiatalabb húgát. Ő szervezte meg a legelső katonakórházakat 1849-ben, és elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.
Bizonyára sokaknak ismerős Illyés Gyula feleségének a neve, azt viszont kevesen tudják, hogy pontosan mivel is foglalkozott. Dr. Kozmutza Flóra gyógypedagógusként, pszichológusként és francia-magyar-német szakos tanárként dolgozott. Megújította és rendszerbe foglalta a magyar gyógypedagógiai pszichológiát. Egyik legfontosabb tudományos tevékenységét 1938-ban kezdte el Doboz községben, ahol öt éven keresztül végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat a falusi nincstelenek gyerekein. Arra volt kíváncsi, hogy a nyomor hogyan befolyásolja a szellemi fejlődést. Ennek egy része Illyés Gyula Lélek és kenyér című munkájában is megjelent.
Természetesen az előadóművészek, a költők és írók, a képzőművészek, a műfordítók, zeneszerzők, filmesek, fotográfusok, politikusok, illetve a sportolók között is találunk olyan nőket, akiknek a nevét és pályafutásuk fontosabb állomásait akár napokon keresztül is lehetne sorolni. Mivel az idő véges, szeretnék megosztani néhány idézetet a nőkkel kapcsolatban.
Közülük az egyik Karinthy Frigyestől származik és így hangzik: ?Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar: a férfi nőt, a nő férfit.?
Az 1846-ban, Tordán született Harmath Lujza író úgy vélte, hogy ?a nőt megnyerni akkor a legkönnyebb, ha szívéhez szólnak?.
Két kérdéssel búcsúzom, a választ pedig a hallgatókra bízom. Kedves hölgyek, Önök mivel lepik meg saját magukat nőnapon? És a férfiak mivel kedveskednek édesanyjuknak, anyósuknak, feleségüknek, barátnőjüknek?