Szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat. Ma Szigligeti Ede munkásságát idézzük fel, aki 140 évvel ezelőtt, 1878. január 19-én hunyt el Budapesten. A drámaíró, színpadi rendező, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1814. március 8-án született Nagyváradon Szathmáry Elek földbirtokos és ügyvéd, illetve Szerepi Kelemen Katalin gyermekeként. Születési neve Szathmári József Ede.
1834-ben titokban színésznek állt a budai színházban, az apja pedig megtiltotta, hogy viselje a nevét, ezért Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet választotta. Bár voltak színészi próbálkozásai, végül drámaíróként és színpadi rendezőként vált ismertté.
Csaknem ötven év alatt több mint 100 eredeti darabot írt, egyik legismertebb vígjátéka a háromfelvonásos Liliomfi, amelyet egyesek szerint mindössze két délután alatt írt meg a szerző.
A Kossuth-díjas író, költő, dramaturg és műfordító Mészöly Dezső így jellemezte a Liliomfit: ?A kalandok, tréfák és bukfencek mögött ? a magyar vándorkomédiások életének egy nyomorúságos és káprázatos fejezete; az a kor, melyet meghatottan úgy emlegetünk: a magyar színészet hőskora.?
Az 1849-es ősbemutató után több mint száz évvel, 1954-ben Makk Károly ugyanilyen címmel megfilmesítette a népszerű komédiát. Bacsó Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező szerint a film ?a szabadság, a játékosság és az ifjúság nevében készült, a képmutatás ellenében. Nagy leleménye a biedermeier világ megteremtése, ahogyan a Kolozsvárott játszódó Szigligeti Ede-vígjátékot idillikus badacsonyi, balatonfüredi környezetbe helyezte?. Természetesen a szereposztás sem volt mindennapi, a címszereplőt Darvas Iván, Mariskát Krencsey Marianne, Camilla kisasszonyt Dajka Margit, Erzsit, Kányai lányát Ruttkai Éva, Gyurit, a pincért Soós Imre játszotta, és még hosszan lehetne folytatni a sort.
Mondhatni szállóigévé vált Szilvai Tódor professzor mondata az első felvonásból, amikor Camilla kisasszony szavaira reagálva kijelenti, hogy ?a szerelem, ahol nincs, házasság után megjő; ahol pedig van, elpárolog?. De más szállóigék is származnak a különféle Szigligeti-darabokból. Igaz, jó párat csak a színházi berkekben ismernek és használnak, mégis fontosnak tartom megemlíteni.
A Szökött katona című darabjának első felvonásában találkozhatunk a ?Holnap nem lát engem Milánó!? mondattal, amit akkor szoktak emlegetni, ha elillanni készülnek.
Az ?Adj hangot, Dóci!? mondást akkor használják, amikor a színész elakad a színpadon vagy az életben, és nem tud szólni, a társa pedig így ösztökéli. A rövid történet Gitti tragédiájához, azon belül pedig Orbánhoz és Dócihoz fűződik. Egyszer a Dócit alakító színész nem tudta a szerepét, mire Orbán így szólt hozzá: ?Adj hangot, Dóci!?
És mit mondanak akkor, ha valakinek az állításában kételkednek? ?Ugye, Jakab?? Tudniillik, a Nagyapó című darabban a földesúr Jakab nevű inasával bizonyíttatja a vadász-hazudozásait, Jakab pedig bizonyítja, sőt tódítja is a füllentéseket.
Amikor pedig rosszul megy dolga a színtársulatnak, a színészek a Liliomfi I. felvonásának egy rövid részletét dúdolgatják.
?Üres a pénztár,
A gázsi nem jár,
Ha nem illik bár,
De szökni kell már,
Már többet itt
Nincs kredit!?