Tudják, hogy ki írta az első magyar regényt? Egészen tegnapig én sem tudtam, de minél többet olvastam az illetőről, annál érdekesebbnek tűnt számomra a pályafutása.
Elsősorban azért, mert a nyelvújítás terén is maradandót alkotott. Sőt őszintén bevallva, olyan dolgokat tudtam meg róla, amelyeknek köszönhetően még a sosem szeretett matematikát is más szemmel nézem.
Nem húzom tovább az időt, inkább elárulom, hogy Dugonics András piarista szerzetesről, íróról, egyetemi tanárról van szó, aki 277 évvel ezelőtt, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
A magyar nyelvújító mozgalom egyik úttörőjeként szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon.
?A rendelet értelmében a főkormányszékek azonnal kötelesek voltak bevezetni a német nyelvű ügyintézést, a vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak pedig három éven belül kellett teljesen áttérnie a német nyelvre. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német, hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek föl, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg németül, elbocsátották? ? olvasható Horányi Gábor Magyar tudósok című könyvében.
A nyelvrendelet miatt nagyon sokan tiltakoztak, például számos szülő nem engedte iskolába a gyermekét, Dugonics András pedig nem volt hajlandó német nyelven oktatni az egyetemen. ?Ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak? ? jegyezte fel akkoriban Dugonics, aki az idegen szavaknak nagy ellensége, az új szavaknak, magyaros mondásoknak, szokatlan jelzőknek, eredeti hasonlatoknak lelkes barátja volt.
Azt vallotta, hogy ?nincs a világon semmi, amit magyarul ki ne lehessen mondani, csak ésszel és tudománnyal forgolódjon az ember?. Régi szavakat keltett életre, tájszavakat használt, ugyanakkor képzéssel és elvonással alkotott új szavakat is népszerűsített.
A magyar irodalom jó néhány új szót és kifejezést köszönhet neki, sőt a matematikai szaknyelvben még ma is használunk általa alkotott szavakat. Például azt, hogy egyenlet, gömb, gyök, hasáb, háromszög, henger, köb, sugár és kör.
A kör szót egyébként a körék szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt. Ha nem így lett volna, akkor most a ker szót használnák a kör helyett. Matematikai tárgyú műveiben a somma szón kívül egyetlen idegen szót sem használt, a somma mint tudjuk összeget jelent.
Most pedig ideje rátérni az Etelka című első valódi magyar regényre, amelyet 1786-ban fejezett be Dugonics. Bár a cselekménye a honfoglalás korában játszódik, II. József németesítő politikája ellen íródott, ezért a cenzúra csak két évvel később, 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését. Mellesleg az Etelka név is ebben a regényben született, miután a szerző átalakította az ősi hun Etele férfinevet.
Dugonics András életének utolsó éveiben a történetírás és folklórkutatás iránt is érdeklődött, az ő nevéhez fűződik a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény, amely két évvel a halála után, 1820-ban jelent meg.