A büntetőtörvénykönyv (Btk.) több cikkelyét megsértették Orbán Viktor szombati, tusványosi előadásának résztvevői, akik bántalmazták a miniszterelnököt kifütyülő Ladó Andreát ? véli a Bukaresti Rádiónak nyilatkozó Szőcs Sándor büntetőjogász, aki szerint akkor is eljárás indulhat az elkövetők ellen, ha a sértett végül nem tesz feljelentést.
A Tusványos szombati zárónapján készült videófelvételeken a jelenleg Budapesten élő, lövétei származású lányt előbb egy idősebb nő üti meg, majd egy fiatal férfi kezdi markolászni abbéli igyekezetében, hogy kivegye a kezéből a sípot. Ezután egy másik férfi hátulról két kézzel megragadja a haját, és lerántja a földre. A lányt többen rángatják, lökdösik, szidalmazzák, az egyik helyszíni felvételen az is látszik (0:43 percnél), hogy egy idősebb férfi előrelép, és rátapos a földön fekvő lányra.
Szőcs Sándor büntetőjogász szerint egyértelműen testi sértést követtek el, akik az Orbánt kifütyölő lányt bántalmazták. Hozzátette: ez úgynevezett magánvádas bűncselekmény, vagyis a hatóságok csak akkor indíthatnak nyomozást, ha a sértett feljelentést tesz. Ladó Andrea pedig közölte, hogy nem tervez ilyesmit.
Ennek ellenére a hatóságok mégis kivizsgálhatják a Tusványoson történeteket, mivel ott a testi sértésen kívül más bűncselekmények is történtek ? hívta fel a figyelmet a Bukaresti Rádiónak nyilatkozó kolozsvári ügyvéd, aki a magyar helységnévtábla kihelyezése érdekében indított és megnyert per kapcsán vált ismertté.
Szőcs Sándor szerint a Tusványoson történtek több olyan Btk.-cikkelyt is sértenek, amelyek esetében magánvádas indítvány nélkül is nyomozás indulhat.
Az áldozat rángatása, lökdösése, szidalmazása, megtaposása kimeríti a csoportos garázdaság fogalmát. Ez akkor valósul meg, ha nyilvánosság előtt bántalmaznak vagy sértegetnek valakit, és ezzel megzavarják a köznyugalmat vagy a törvényes rendet.
Ugyanakkor felbujtásnak tekinthető annak a férfinak a tette, aki azzal biztatta társait, hogy az akkor már földre került tiltakozónak ?a fogait bé kéne verni?. (A vonatkozó rész az alábbi videó 37. másodpercénél hallható.)
Az ügyvéd kérdésünkre elmondta: ha a cselekmény már folyamatban van, kérdéses, hogy mennyiben járul hozzá a ?biztatás? a bűntett létrejöttéhez, de ennek inkább csak az esetleges büntetés szempontjából van jelentősége, a felbujtás ugyanis akkor is megvalósultnak tekinthető, ha az érintettek nem engednek a biztatásnak. ? A felbujtás tényállása a már folyamatban lévő bűncselekmény esetében is megvalósulhat, ha nyilvánosság előtt történik, ahogy ebben az esetben történt ? pontosította a szakértő.
Súlyosbító körülménynek számít továbbá, hogy a bűncselekményeket csoportosan, illetve halmazatban ? vagyis több tényállást megvalósítva ? követték el, tette hozzá.
Az ügyvéd szerint mentő körülménynek számít, ha az agresszió indokolt. ? Ilyen lehet a tetten érés, amikor a bűncselekmény sértettjének vagy bármely más jelenlevőnek jogában áll ártalmatlanná tenni és feltartóztatni a bűnelkövetőt mindaddig, amíg átveszik a hatóságok ? magyarázta. Hozzátette viszont, hogy ?ez jog, nem pedig kötelesség?, és minden esetben meg kell vizsgálni, hogy indokolt volt-e a beavatkozás, illetve maga az eljárás, hiszen nem mindegy, hogy miként, mennyire erőszakosan tartóztatunk fel valakit. ? Amennyire én láttam, ebben az esetben a civilek erőszakos beavatkozása nem volt indokolt ? szögezte le a büntetőjogász.
Szőcs Sándor megerősítette: érdemes az esetleges büntetőjogi következményeket is szem előtt tartani, mielőtt úgy döntünk, hogy ?helyre teszünk? valakit, akinek a viselkedésével valamilyen okból nem értünk egyet.