Aggasztják a szakértőket és az aktivistákat az Európai Bizottság (EB) online gyűlöletbeszéd visszaszorítását célzó új magatartási kódexéhez hasonló, az internetes szólásszabadságot korlátozó trendek, amelyek szerintük kormányzati döntési jogköröket adnak a magánvállalatok kezébe.
Az EB szigorú kötelezettségvállalásokkal járó új magatartási kódexét tegnap a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft amerikai internetes óriásvállalat is aláírta. A szóban forgó cégek kötelezték magukat, hogy 24 órán belül felülvizsgálják a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszok többségét, és szükség esetén eltávolítják a vitatott tartalmakat. Az európai kormányok az utóbbi időben a közösségi média felületein elharapódzó iszlamista, antiszemita vagy éppen bevándorlóellenes radikális tartalmakat próbálják meg visszaszorítani a korlátozásokkal.
Az EB erőfeszítéseihez csatlakozó cégek megpróbálták csökkenteni a megegyezés jelentőségét, amely szerintük mindössze kiterjesztése annak a tevékenységkörnek, amelyet amúgy is folytatnak. Az Egyesült Államokkal ellentétben Európa több országában a gyűlöletbeszéd számos formája – például a neonáci propaganda – tiltottnak minősül.
Daphne Keller, a Google volt tanácsadója és a Stanford Központnak az internet és a társadalom kapcsolatával foglalkozó főmunkatársa szerint „Ez a megegyezés felkeltheti az érdeklődését mindenkinek, aki bizonyos tartalmakat el akar távolítani az internetről” – mutatott rá. Az uniós kódex az internetes vállalatok kezébe adja a döntés jogát arról, hogy egy adott országban mi tartozik a legális közbeszéd kategóriájába és mi nem. Ezáltal összemosódhatnak a határok a valóban illegális, illetve az adott cég szolgáltatásának igénybe vételekor megszabott tiltott tartalmak között, miközben ez utóbbi jóval szélesebb kategória.