Kedves hallgatóim, egy héttel ezelőtt a Hexi Pharma botrányról beszéltem önöknek, miután kiderült, hogy ez a vállalat többszörösen hígított fertőtlenítőszereivel kórházak százaiban talán, éveken át, emberek ezreinek megbetegedését okozta, nem túlzás azt mondani: a lakosság életbiztonságát, tehát a nemzetbiztonságot veszélyeztetve.
Nos, tegnap temették el a Hexi Pharma igazgatóját, a vasárnap rendkívül gyanús körülmények között autóbalesetben szörnyethalt Dan Condreát. A sajtó, a televíziók feltételezésektől és forgatókönyvektől hangosak, hiszen nyilvánvaló, hogy a Hexi Pharma mögött álló szervezett bűnözés koronatanúja tűnt el, és nagyon kétséges, hogy valaha is megtudjuk a teljes igazságot. Így vitt sírba fontos információkat Mihai Erbasu üzletember 2004-ben, és így tűntek el Codrut Martával, az al-főpénzügyérrel együtt néhány éve százmillós nagyságrendű összegeket implikáló titkok, az ő esetében azt sem tudni teljes bizonyossággal, hogy él-e, vagyis hogy eltűnt-e vagy eltüntették-e.
A legfrissebb bűnügyi botrányban sem tudni, hogy Dan Condrea szándékosan rohant-e neki kocsijával a fának, nem messze Bukaresttől, vagy pedig hozzásegítették avatott kezű technikusok. De mit beszélek, sokan még azt is megkérdőjelezik, hogy Dan Condreát tisztelhetjük a fontos áldozatban, és villámgyors eltemetése sem fogja ezt a gyanút elhessegetni. Máskor egy ilyen értékes tetemen a kriminológusok hetekig ülnek, filmekből tudjuk, hogy minden kis nyom milyen fontos lehet.
Nyilvánvaló, hogy valakiknek érdeke volt, de legalábbis jól jött ez a szörnyű baleset. Ami hatóságilag is a legelejétől bűzlik, hiszen miként lehet, hogy a hetek óta tartó botrány ellenére a máskor oly látványos és határozott vádhatóság nem fogatta el és nem csukatta le a főkolmpost?! Arra gondolni sem merek, hogy pont a Román Hírszerző Szolgálat óvta meg ettől, amelynek egyébként régóta szerződése volt a Hexi Pharma céggel. Egyáltalán megfigyelés alatt állt? Illett volna!
Kemény maffia végezhetett a tisztességesnek korántsem nevezhető üzletemberrel, csak azt nem tudjuk és nem is fogjuk megtudni, hogy ez esetben kik a maffiózók. Nem kisebb személy, mint az ország második közjogi méltósága, a román felsőház elnöke, Calin Popescu Tariceanu vetette fel, hogy a Hexi Pharma akár a titkosszolgálat fedővállalata is lehetett, köztudomású ugyanis, hogy Romániában egyes titkosszolgálatoknak megengedett bizonyos üzleti tevékenységeket végezni ? elképzelhető, hogy (mondjuk így) micsoda információs előnyben vannak. Tariceanu azzal érvelt, hogy különben miként forgalmazhatott volna egy vállalat egy évtizeden át erősen feloldott fertőtlenítőszert, tehetjük hozzá: úgyszólván monopóliumként a román egészségügyi piacon, hatalmas jövedelemmel. Innen már csak egy lépés a következtetés, hogy ki is tette el láb alól a dúsgazdag üzletembert.
Egyik verziót sem zárja ki, sem az öngyilkosság változatát, sem a gyilkosságét, hogy Condreát hétfőn hallgatták volna ki. Gyanús felette gyanús.
Kedves hallgatóim, ha ilyen mértékű szervezett bűnözésről és ilyen mértékű károkozásról van szó, akkor természetesen meg kell szólalniuk a legfontosabb politikusoknak is. Az államelnöknek, a kormányfőnek, a parlament bizottságainak. Ugyanis itt még annál is többről van szó, mint maffiózásról. Arról van szó, hogy az ember megbízhat-e az állam alapintézményeiben. Képes ez az állam, a hatalmi ágai révén, irányítani a társadalmat megvédeni tagjait?
Ha ugyanis, marad minden a homályban, mint eddig is, akkor az azt jelenti, hogy a sorsunkat nem az állam irányítja demokratikusan és alkotmányosan, hanem okkult hatalmak, erőszervezetek, amelyektől minden kitelik. Ha nem derül ki az igazság a Hexi Pharma és a Dan Condrea halála körül, akkor mindannyian azt gondolhatunk, amit éppen akarunk. Talán még azt is, hogy maga az állam az, amely maffiára valló praktikákhoz folyamodik. Talán arra, hogy ügyeinkben mindannyiunknak magunknak kell igazságot tennünk. És mindig vannak, akik ezt megteszik, mert nem tudják vagy nem törődnek vele, hogy ez nem megoldás.
Ez az ügy a román államvezetésnek is ügye és próbája. Országunkban régideje rengeteg mindent feloldva, elsilányítva, tartalmától megfosztva kapunk, felelőtlenséggel körítve. Élelmet, oktatást, egészséget, politikát, szabadságjogokat. Ideje lenne egy igazi nagy fertőtlenítésnek.