Ezt tegnap közölte a Kulturális Minisztérium. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag, mindmáig fennmaradt tárgyi emlékei az előterjesztés szerint méltók a világörökségi védelemre.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni. A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött, országszerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a Parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.
A település és 2 km-es körzete múlt hónap közepén került fel az országos védettségű műemlékek listájára, ennek következtében az övezetben nem lehet bányászati tevékenységet folytatni.