A Crin Antonescu elnökjelölt ellen a sajtóban megfogalmazott bírálatok egyik legsúlyosabbika az, hogy 2012-ben puccsot kísérelt volna meg a szeretett vezető Traian Petrov Băsescu megbuktatása érdekében. Ez állítólag egy többlépcsős terv lett volna, amelynek során (1) „leváltották a Băsescuhoz közelálló ombudsmant”, (2) sürgősségi kormányrendeletben szabályozták, hogy a parlamenti határozatok nem támadhatók meg az alkotmánybíróságon, (3) „házszabályellenes parlamenti határozatokkal leváltották a Băsescu-közeli Demokrata Liberális Párthoz (PDL) tartozó házelnököket”, (4) parlamenti határozattal felfüggesztették elnöki tisztségéből Traian Petrov Băsescut, (5) „sürgősségi rendelettel úgy módosította a referendumtörvényt, hogy az addigi minősített többség helyett az államfő egyszerű többséggel, azaz a népszavazáson résztvevők több mint felének támogatásával is leváltható legyen”. A bírálók szerint ez utóbbi rendelkezést az alkotmánybíróság azzal a megkötéssel hagyta jóvá, hogy az elnök leváltásáról szóló népszavazás csak akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak többsége részt vesz. Minthogy ez nem történt meg a „puccskísérlet” – a hazai demokrácia nagyobb dicsőségére – elbukott.
Nos, akkor vonjuk górcső alá a „puccskísérlet” ördögi tervének lépcsőfokait:
- Ami „a Băsescuhoz közelálló ombudsmannak” a leváltását illeti, maga Antonescu is elismerte, hogy bár törvényesen történt, nem volt demokratikus megoldás. Ettől függetlenül azonban az eljárás a legkevésbé sem nevezhető puccsnak. Akkor is – de valamennyire még most is – általános gyakorlat volt, hogy minden új hatalom, hozta a saját embereit.
- Vélhetően a 2012/38-as számú sürgősségi kormányrendeletről lenne szó, ám a szóban forgó szabályozás arra vonatkozik, hogy a parlament két háza házszabályainak alkotmányosságát milyen feltételek mellett vizsgálhatja az alkotmánybíróság. Ezzel a rendelkezéssel a kormány nem tett mást, mint visszatért a 2010 előtti szabályozáshoz, amikor is a taláros testület hatáskörét kiterjesztették a parlament valamennyi határozatára. A rendelkezésnek egyébként van logikája, hiszen a parlament határozatai többnyire politikai döntések, amelyek nem esnek az alkotmányossági kontroll hatása alá. Ugyanakkor, a kérdés felvetése is tárgytalan, hiszen az alkotmánybíróság 2012/680-as határozatával alkotmányellenesnek minősítette a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet, tehát annak alapján Antonescu vagy az USL nem köthette meg az alkotmánybírák kezét.
- Roberta Alma Anastase – merthogy róla van szó – leváltását a Képviselőház elnöki tisztéből a testület plénuma döntötte el. A határozat ellen alkotmányossági óvást nyújtott be a volt elnök asszony, amelyet az Alkotmánybíróság a 2012/729-es határozatával elutasított. Nehezen lehet házszabály-ellenesnek minősíteni egy olyan döntést, amely még az alkotmányossági vizsgálat próbáját is kiállta. Egyébként Roberta Alma Anastase volt az a házelnök aki 2010-ben szabályosnak minősített egy olyan parlamenti ülést, amelyen – a teremben készített fénykép- és videofelvételek alapján is – mindössze 80 képviselő vett részt, miközben a határozathozatal érvényességéhez legalább 152 képviselőnek jelen kellett volna lennie a teremben. Ugyanez érvényes a Szenátus akkori elnökének, Vasile Blagának a leváltására is.
- Traian Petrov Băsescu felfüggesztéséről a parlament plénuma döntött az alkotmány 95-ik cikkelye alapján és ezt az Alkotmánybíróság is jogszerűnek minősítette. Akkor, hol van itt puccs?
- Nos, ha valaki a referendum érvényességéhez szükséges szavazatszámokkal manipulált, akkor az épp a „puccskísérlet áldozata”, Traian Petrov Băsescu volt, akinek az érdekében az alkotmánybíróság egyik bírája – egy úgynevezett „helyreigazítással” megváltoztatta az államfő leváltásáról szóló referendum eredményének értelmezését, olyan értelemben, hogy az érvényességhez szükséges részvételi küszöböt megemelte a külhoni szavazásra jogosultak számával. Ezzel Ştefan Minea bíró, aki a már meghozott döntés „kiigazítását” – „éjszaka, mint a tolvajok” – elküldte a Hivatalos Közlönynek, gyakorlatilag felülírta a választói akaratot és megmentette a felfüggesztett elnököt.
Nos, az értelmező szótár szerint az államcsíny vagy puccs „erőszakos hatalomátvétel, a szélesebb néptömegek támogatása nélkül, többnyire fizikai erőszak, nem ritkán katonai erő alkalmazásával. Az irányító hatalmat egy szűk és szervezett elit ragadja magához a törvényes formák és a politikai többség akaratának mellőzésével”. Ennek a meghatározásnak a fenti történetben két ember, Traian Petrov Băsescu és segéde – Ştefan Minea bíró – felelnek meg, akik az alkotmánybíróság döntésének meghamisításával hatalomban tartották azt az elnököt, akinek a leváltására a referendumon résztvevők elsöprő többsége, mintegy 7.403.836 ember szavazott.