Hamarosan hozzálátnak Csíkszeredában a város egyetlen Bauhaus ízlésű irodaháza, a hajdani MÁV-palota tatarozásához. Az épületet háborús körülmények között emelték, 1943-ban vette át a megrendelő állami vasúttársaság. Az impériumváltás, majd az államosítás után számtalan célra használták, szolgált például pártszékházként, előtte zajlott 1968 februárjában a csíkiak tüntetése, mikor hírét vették annak, hogy a bukaresti pártvezetés az újonnan létesítendő Hargita megye székhelyévé Székelyudvarhelyt kívánja megtenni. A megyésítés után az épületben működött rövid ideig a frissen alapított Hargita napilap s az elmúlt bő évtizedben itt székelt jogutódja, a Hargita Népe lap szerkesztősége is.
De költözik a városháza is, az épület tatarozásának idejére ideiglenes székhelyen dolgoznak az önkormányzati intézmények és alkalmazottak, az ügyfélfogadás pár éve már külön épületben zajlik, tehermentesítve a városházát. A mai városháza megyeházának épült 1880-ban, benne működött a vármegyei adminisztráció, mai formáját az első világháború előtti békeévekben nyerte el, amikor két szárnnyal toldották meg.
Nemrégiben kapott szárnyra a hír, miszerint bő harminc esztendőnyi gazdátlanság után visszanyeri eredeti formáját és pompáját az 1900-as évek legelején emelt Vigadó is, s nemcsak az épületet tatarozzák, hanem helyreállítják szecessziós ízlésű színháztermét is, amelyet korábban mennyezettel vágtak ketté. Ugyanakkor átfogó munka kezdését tervezik a régi városközpont másik ódon épületén, a ma kórházi osztályokat befogadó lábasházon is, amely hajdanán katonai, majd közigazgatási célokat szolgált. A város legrégebbi épületét, a Mikó várat évekkel ezelőtt sikerült kormányzati forrásokból a pincétől a padlásig rendbe tenni, ódon hangulata és korszerű felszereltsége kiváló feltételeket biztosít a Csíki Székely Múzeum működésének. A hajdani városmag régi középületei közé tartozik még a ma Petőfi Sándor nevét viselő iskola és a törvényszék – mindkettőt korábban rendbe tették. A múzeum szomszédságában álló, ma régi kórházként ismert épület is a tervek szerint új rendeltetést kap majd a megyei sürgősségi kórház bővítésének befejezése után. S évekkel ezelőtt megújult a térség legnagyobb iskolaépülete, a ma Márton Áron nevét viselő főgimnázium is.
A régebbi középületek közül még a csíksomlyói hajdani székház szorul teljes körű tatarozásra, korszerűsítésre. A korabeli sajtót lapozva azonban megtudhatjuk, hogy ezzel az épülettel – amely Csíksomlyón, a kegytemplommal szemben helyezkedik el – soha nem tudott mit kezdeni a városi adminisztráció. Az épület 1841-ben készült, s mint neve – székház vagy stabiliment – is mutatja, közigazgatási és katonai célokat szolgált 1868-ig, amikor a megyeszékhely Csíkszeredába költözött. Ezután működött benne oktatási intézmény, kollégium, múzeum, használták szolgálati lakásként és itt létesült az első csíki szülészet is. Ma két kórházi osztálynak ad otthont, ezek is költöznek majd az új kórházi szárny elkészülte után. A jelenleg tapasztalható kedvező kurzus némi bizakodásra ad okot: hátha sikerül ezt a régi, a város múltjáról tanúskodó épületnek is méltó, a csíksomlyói szakrális környezetbe illő rendeltetést adni.
Csíkszereda a 19. és a 20. század fordulóján lett város, ezután emelt középületeit és magánházait is városhoz illőnek és méltónak szánták. A város később eggyé vált a vele összenőtt községekkel, Zsögöddel és Taplocával. Szerves fejlődését a kommunizmus utolsó másfél évtizedében kiteljesedett városképrombolási és építési láz törte meg, teljes mértékben átszabva a városképet. Ma már csak egy utca, a sétálóutcává lett Petőfi utca házsora és néhány középület emlékeztet a hajdani kisváros múltjára. Ezért is fontos rendbe tenni és a város életének részévé tenni azokat, és ez okból tartom jó hírnek, hogy hamarosan hozzálátnak a város egyetlen Bauhaus ízlésű irodaháza, a hajdani MÁV-palota tatarozásához.