Alaposan átrendezték a bukaresti politikát a november végi, december eleji választások. A szélsőjobboldal szerezte meg a parlamenti mandátumok harmadát, a radikális, neofasiszta elnökjelölt menetelését az utolsó pillanatban állította meg az alkotmánybíróság. Milyen tényezők vezettek a szélsőjobb megerősödéséhez? Mivel magyarázható a politikából kiábrándultak nagy száma „bezzeg Romániában”, amely gazdasági szempontból egyáltalán nem teljesít rosszul? Mekkora szerepe van a proteszt szavazásban az euroszkepticizmusnak? Visszatérhet a román politika egy viszonylagos normalitáshoz? Előrevetítenek-e az eredmények egy átrendeződést a magyar szavazótáboron belül? Ezekről beszélgettünk Horváth István szociológussal, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárával. Az interjút december 19-én rögzítettük.
Kelemen Hunor: „Nem múlt el a veszély”
Azzal, hogy Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson, még nem múlt el a veszély – figyelmeztet a Romániai Magyar Demokrata…
Tovább...Közös fellépés az illegális tartalmak ellen
Az utóbbi néhány hónapban a szélsőséges propaganda – melyet a titkosszolgálatok szerint Oroszország finanszírozott – a közösségi médiából átköltözött a…
Tovább...Felállt az elnökválasztási mezőny, tolongás van a jobbközépen és a szélsőjobboldalon
Felállt a jelöltek mezőnye a május 4-i elnökválasztás előtt. Néhány óvás elbírálása még hátravan, de ezek kimentele lényeges változást már…
Tovább...Megroppantja a Vučić-rezsimet a tavaly ősz óta tartó tüntetéshullám?
Soha nem látott káoszba torkollt a szerb képviselőház idei első rendes ülése a múlt hét elején, péntekre pedig ismét általános…
Tovább...