Közeledik a téli napforduló, azaz a csillagászati tél kezdete… az év legrövidebb napja, illetve leghosszabb éjszakája vár majd ránk. A legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság. A mai ember csak annyit érzékel az egészből, hogy az elkövetkező időszakban lerövidülnek a végeláthatatlannak tűnő téli esték, és lassú léptekkel közeledik a tavasz.
Számunkra leginkább a karácsonynak, illetve az azt megelőző szentestének van jelentősége, arról azonban viszonylag keveset tudunk, hogy mióta ünnepelünk e két jeles napon. Krisztus születésének megünneplése 325 és 335 között, a niceai zsinat intézkedései kapcsán került be a köztudatba. A Magyar Katolikus Lexikon szerint „a születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak az ember fia, egy az emberek közül, hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú.”
Az ünnep napját azonban nem volt egyszerű kitűzni, mivel egyes vélemények szerint Jézus december 20-án született, mások viszont úgy vélték, hogy április 18-án vagy 19-én, de november 25-e és január 6-a is felmerült a világrajövetelének dátumaként. Végül december 25-ét jelölték meg az ünnep napjának, ezzel is ellensúlyozva a téli napforduló alkalmával tartott pogány ünnepet.
Felvetődhet a kérdés, hogy mégis honnan ered a karácsony szavunk… Az etimológiai szótár szerint déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, a magyarba a keleti egyház műszavaként került be. Sokan viszont úgy vélik, hogy ősi magyar szó, a vitát viszont nem én fogom eldönteni. Bár magasztos érzelmi töltet van mögötte, a többi ünnep, nevezetes nap, történelmi esemény, időszak megnevezéséhez hasonlóan kis kezdőbetűvel írjuk, ennek ellenére évről évre előfordul, hogy egy-egy jókívánságban a karácsony, illetve a többi szó is nagy kezdőbetűvel bukkan fel, ami helytelen.
Most pedig néhány napot ugrani fogok az időben, egészen szilveszter, illetve újév napjáig. A jókívánságok mindkét napon záporoznak a szeretteink, ismerőseink felé, azonban nem mindegy, milyen formában. Ha például üzenetet írunk, különbséget kell tenni a különírt új év és az egybeírt újév között. A különírt változat rövid idő óta tartó évet jelent, míg az egybeírt írásmóddal az év első napjára mint ünnepre célzunk. Mivel általában a jókívánság nem egyetlen napra, hanem a teljes évre szól, a „Boldog új évet kívánok!” mondatban külön kell írni az új évet szavakat. És természetesen csak a mondat első szava nagybetűs. Kedves hallgatóink, szeretném megköszönni egész évi figyelmüket. Ferencz Melániát hallották, áldott karácsonyt, és békés, boldog új esztendőt kívánok!