A mai részben meglepetés vár Önökre, olyasvalaki fog megszólalni, akinek a nevét valószínűleg számtalanszor hallották már, sőt a találmányával is találkoztak legalább egyszer. Mielőtt kiderülne, hogy pontosan kiről van szó, felidézek egy helyesírási szabályt, amely így szól: „Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran alkotnak jelöletlen összetételt. […] Ilyenkor a személynévhez a köznevet kötőjellel kapcsoljuk.” Néhány példa: Bessenyei-kúria, Celsius-fok, Jókai-villa, Kodály-módszer, illetve Rubik-kocka.
Az utolsó példa árulkodó, már alig vártam, hogy beszélhessek a meglepetésről. A világszerte ismert logikai játékot ötven évvel ezelőtt, 1974-ben találta fel a Kossuth-díjas építészmérnök, játéktervező, egyetemi tanár, a nemzet művésze, Rubik Ernő. Az oktatási segédeszköznek szánt, térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, huszonhét fakockából készült, mérnöki modellezést segítő szerkezet bűvös kocka néven került be a magyar kereskedelembe, és csak a későbbiekben keresztelték át Rubik-kockára.
A találmány atyja, Rubik Ernő 1944. július 13-án született Budapesten, tehát idén töltötte be a 80. életévét. Természetesen őt is meghívták arra a konferenciára, amelyet november 15-én szerveztek meg a Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen az idén ötvenéves Rubik-kocka kapcsán. Én két hónapja, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként érkeztem Svájc legnagyobb városába, ahol november 11-én értesültem a konferenciáról, és úgy éreztem, hogy nem hagyhatom ki. Végül meghallgattam az angol nyelvű előadásokat, lenyűgözött, hogy milyen utakat járt be a találmány az építészetben, a matematikában, illetve más területeken, a rendezvény végén pedig sikerült néhány szót váltanom Rubik Ernővel. Most a vele készült rövid interjúból hallhatnak egy részletet.
„Sok mindent hallottam már ebben a témában, és hát valószínűleg – hogyha kitartok még egy darabig – még mindig születik egy s más. Ez egy nagyon érdekes eleme a dolognak. Nyilvánvalóan az ember legszívesebben arra emlékszik, amikor még fiatal volt, és létrehozott valamit, amit nagyon jó volt létrehozni, maga a folyamat nagyon jó volt. És utána – most már hosszú ideje – örömmel lehet látni, hogy hány szemet nyitott ki, hány szemet késztetett gondolkodásra, s eközben jól is érezte magát. Tehát a kocka egy olyan tárgy, amit jó kézbe venni, amit jó mozgatni, azaz jó használni, gyönyörködni lehet abban a játékban, amit a színek a térben való mozgásuk közben leírnak, szóval nagyon sok olyan eleme van, ami nem azért olyan, mert olyan akart lenni, hanem azért, mert a dolgokból következik, az alapdolgokból, ami a térről szól, a formáról szól, a geometriáról, a szabályosságról és a szépségről.” Kedves hallgatóink, lassan a mai rész végére érünk. Örülök, hogy megoszthattam Önökkel ezt a nem mindennapi élményt, amelyről még sokat tudnék beszélni, de idő híján kénytelen vagyok elbúcsúzni.
Bukarestben a Liszt Intézet is bekapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatba. Rubik Ernő 80. születésnapja és a Rubik-kocka feltalálásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Tudomány Ünnepe keretében az Intézet egy nagy szabású, egész napos eseménysorozattal ünnepel november 23-án, szombaton. A Bukaresti Liszt Intézetbe bemutatják Rubik Ernő: A mi kockánk című életrajzi kötetét, amely román nyelven megjelent a Curtea Veche kiadónál, illetve Kerry Aradhya: Erno Rubik și cubul magic című kötetet, amely a Frontiera Kiadó gondozásában látott napvilágot. A bemutatón jelen lesz a kötetek fordítója, Anca-Maria Pănoiu és a kiadók képviselői, továbbá Demény Péter, író, költő, műfordító, Mihai Căpăţinescu, a Romániai Speedcubing Egyesület képviselője, a szerző, Rubik Ernő pedig online kapcsolódik be.