Erre a kérdésre talán Craig Unger amerikai újságíró, több bestseller könyv szerzője felelhetne hitelesen, aki még 2021-ben jelentetett meg egy könyvet, amelyben azt állítja, hogy Donald Trump volt és leendő elnök – tudtával vagy tudta nélkül – a KGB embere volt, és hogy az oroszok több mint 40 éven át „nevelték” őt, hogy az elmúlt években learassák munkájuk eredményét.
Az egész 1976-ban kezdődött, amikor Trump elindította első nagy ingatlanprojektjét, és jelképes egy dollárért megvásárolta a csődbe ment Commodore Hotelt a New York-i Park Avenue-n. Ekkor vette fel vele a kapcsolatot a Joy-Led Electronics elektronikai üzlet társtulajdonosa és a KGB beépített tisztje, Szemjonov Kislin. Azt a feladatot kapta, hogy keressen meg olyan embereket, akik a szovjet titkosszolgálat számára érdekesek lehetnek, és tegyen nekik kedvező ajánlatokat. Ez történt Trumppal is.
Azt, hogy Donald Trumpnak kapcsolatai voltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, vagy hogy az oroszok ügynöke lehetett, az elmúlt években többen is állították:
- „Putyin úgy szervezte be Trumpot az Orosz Föderáció ügynökének, hogy Trump nem is tud róla” (Mike Morell volt CIA-igazgató – 2016);
- „Trump Putyin kémtevékenységének csatornája” (James Clapper, a nemzeti hírszerzés korábbi igazgatója – 2017);
- „Trump teljesen Putyin zsebében van, viselkedése hazaáruló” (John Brennan volt CIA-igazgató – 2018).
Most azonban egy volt KGB-tiszt, Jurij Shvets, aki Putyin osztálytársa volt, és Alekszandr Litvinyenko (ugye emlékeznek, ő volt az a KGB-ügynök, aki Angliában leleplezte küldetését, ami után az orosz titkosszolgálat polóniummal mérgezte meg, és 2006-ban meghalt) barátja, először beszél Ungerrel erről a témáról. Shvets szerint Trump beszervezését nem szabad kifinomult mesteri tervként elképzelni. Az orosz szolgálatok több emberbe „fektetnek be” abban a reményben, hogy egyszer majd kifizetődik a munkájuk. Trump esetében ez többet hozott, mint remélték, még ha sokáig is tartott, de a nyugatiakkal ellentétben az oroszok türelmesek – mondja Shvets. A szovjetek megpróbáltak tőkét kovácsolni Trump nárcizmusából, önhittségéből és kapzsiságából. Ő például a nyolcvanas évek közepén meg volt győződve arról, hogy többet tud a nukleáris fegyverekről, mint bárki más az országban, és azt mondta a New York Timesnak és a Washington Postnak, hogy az Egyesült Államoknak tárgyalnia kellene a nukleáris leszerelésről. Ez a kijelentés jó alkalom volt a KGB számára, hogy új műveletbe kezdjen. Azt sugallták, hogy nagyon jó politikus lenne, aki szokatlan megközelítése miatt nagyon sikeres lenne. 1987 januárjában a Szovjetunió washingtoni nagykövete meghívta Trumpot Moszkvába. Az ok az volt, hogy közösen elemezzék egy torony építését az orosz fővárosban. Trump 1987 nyarán tett első látogatást Moszkvában. 2016-ban mindössze kilenc órával Trump elnökké választása után a Moszkovszkij Komszomolecben jelent meg egy interjú Natalja Dubinivával, aki további részleteket mesélt a látogatásról. A cikk megjelenését a KGB üzeneteként is lehetett volna értelmezni: nem felejtettünk el semmit! Unger szerint minden valószínűség szerint Natalia Dubiniva is titkos ügynök, és erre több közvetett bizonyíték is van. Ez azért fontos, mert azt mutatja, hogy Trump első hivatalos kapcsolata az oroszokkal a KGB-n keresztül történt, ami azt jelenti, hogy a többi kapcsolatfelvételt is az orosz titkosszolgálat szervezte.
Miután visszatért a Szovjetunióból, Trump három nagy újságban egész oldalas hirdetéseket indított, amelyekben azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene több pénzt költenie Japán és a Perzsa-öböl védelmére. Ez az üzenet tökéletesen egybeesett a Szovjetunió akkori politikájával. Ezt követően 1988-ban Trump több interjúban is elismerte, hogy esetleg indul a Republikánus Párt előválasztásán Bush ellen, de végül visszalépett.
Az ezt követő években Trumpot több orosz üzletembernek és tisztségviselőnek is bemutatták. A Trump épületeiben történő lakásvásárlás az orosz maffia gyakori pénzmosási trükkjévé vált. Ilyen szürke ügyletekkel Trump többször is megmenekült a csődtől – írja könyvében Unger.
A 2000-es években két orosz bevándorló, Tamir Sapir és egy kazahsztáni üzletember, Tevfik Arif partnerek lettek Trump ingatlanüzletében. Sapir társtulajdonos volt Szemjonov Kislin elektronikai üzletében, ahonnan Trump televíziókat vásárolt a szállodájába. Unger azt is írja, hogy Jeffrey Eppstein (a több színésznő szexuális zaklatásával vádolt filmproducer) segített Trump orosz kapcsolatainak javításában. Ők ketten barátok voltak, és Epstein magángépén utaztak a producer „pedofil szigetére”, ahová a Trump cége által szervezett szépségversenyekről érkeztek lányok. Köztük volt Ana Malova, a Szovjetunióból érkezett lány, aki a pletykák szerint Trump barátnője volt – írja a Vanity Fair.