Az olasz kormány megnyitotta az albániai Shengjinben és Gjaderban épített migránstáborokat, amelyek jövő héttől fogadják azokat a bevándorlókat, akiket az olasz hatóságok nemzetközi vizeken mentenek meg.
Shengjinben a bevándorlók azonosítása zajlik majd a menedékkérelmek elbírálásával, Gjaderben pedig a kiutasítandó illegális migránsokat helyezik el – közölte Fabrizio Bucci, Olaszország albániai nagykövete pénteken a táborok felavatásán.
A tervek szerint egyszerre háromezer főt befogadó táborokban kizárólag férfiak lesznek, a nőket és gyermekeket, valamint a betegeket Olaszországba helyezik el. A családokat nem választják szét.
„A két migránstábor elkészült, a mai naptól operatívak, és jövő héttől fogadják az első bevándorlókat” – mondta a nagykövet a shengjini kikötő térségében kialakított tábor bejárásán az őt kísérő olasz újságíróknak.
Az első felvételek szerint Shengjinben, amely hatvanhat kilométerre fekszik a fővárostól, Tiranától, konténerlakásokat alakítottak ki, de jutott hely egy kisebb kórháznak is. A tábort 5 méter magas kerítés övezi, szögesdróttal megerősítve.
Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben írt alá öt évre szóló megállapodást az Európai Unión kívüli Albánia területén létesítendő migránstáborokról.
A két tábor fenntartása 2028-ig 670 millió eurójába kerül az olasz államnak. A táborokért az olasz belügyminisztérium felelős, olasz jogi hatáskör alatt lesznek, miközben az albán fél a táborok külső biztonságát garantálja.
Azokat a bevándorlókat szállítják Albániába, akiknek az olasz hatóságok nemzetközi vizeken nyújtanak segítséget, például a Tunéziából induló csónakok csoportjainak, még mielőtt olasz vizekre érkeznének. Az eddigi gyakorlattal szemben az olasz parti őrség nem automatikusan Lampedusára vagy Szicíliába viszi őket, hanem Albániába.
A migránsok első állomása Shengjin lesz, ahol partot érnek, egészségügyi vizsgálatnak vetik alá és azonosítják őket, és ellátást is kapnak. Az elképzelések szerint Shengjinből legfeljebb 24 óra leforgása alatt a migránsokat átszállítják a néhány kilométerre levő Gjaderbe.
A gjaderi tábort három szekcióra osztották: a legnagyobb rész – 880 fő számára – a menedékkérelmet benyújtóknak lesz fenntartva, a második részlegben azokat helyezik el, akiknek kérelmét elutasították, tehát illegális bevándorlónak számítanak, és kiutasítás vár rájuk. A tábor harmadik részét fegyintézetként használják a táborban bűncselekményt elkövetők számára.
Egyszerre háromezer embert tudnak majd a táborokban elhelyezni, a számítások szerint évente több mint 30 ezret. A táborok megnyitásán részt vevő Edi Rama albán kormányfő hangsúlyozta, hogy egyelőre csak Olaszország nyit ilyen központokat Albániában.
Giorgia Meloni olasz kormányfő korábbi bejelentései szerint az albániai táborok rendkívüli lépést jelentenek, melyek más uniós tagállamok számára is például szolgálhatnak, mivel Olaszország elsőként próbálkozik táborok nyitásával nem a saját területén, de Európában maradva.
Matteo Piantedosi belügyminiszter szerint az albániai táborokra egyrészt az olaszországi migránsközpontok túlzsúfoltsága miatt van szükség, másrészt „elrettentő erejük” is lehet, hiszen az a tény, hogy a bevándorlók nem az olasz partokra érkeznek meg, számos esetben az indulásról való lemondást is jelentheti.
A szeptember közepén Olaszországban járt brit miniszterelnök, Keir Starmer jelezte, hogy kormánya „tanulmányozza” az albánokkal kötött menekültügyi megállapodást „a La Manche csatornán áthaladó migránshajók elleni pragmatikus megközelítés részeként”. Olaf Scholz német kancellár már közvetlenül az olasz-albán paktum aláírása után érdeklődését fejezte ki a megoldás iránt.