A mai részben a százhuszonhét éve született Tamási Áronra összpontosítunk. A Kossuth-díjas író 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel. Gyerekkoromban nagy kedvencem volt az Ábel-trilógia, vagyis az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetek, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztem ki.

Kilenc éve, az egyik székelyföldi karácsonyi vásáron egyetlen kiadványban lehetett hozzájutni az említett művekhez, és szerettem volna újraolvasni őket. Amikor az elárusító hölgytől érdeklődtem a könyv felől, kikerekedett szemmel nézett rám, és megjegyezte, hogy mostanában nem nagyon olvasnak ilyet az emberek, pedig sokat lehetne tanulni belőle. Igazat adtam neki, majd a szabadidőmben újraolvastam a könyveket. Egyébként érdemes beszélni a trilógia keletkezéséről, amelynek kapcsán ez olvasható a  Magyar életrajzi lexikonban: „Az 1923-tól 1926-ig az USA-ban élt, többnyire New Yorkban. Itt szerzett élményei ihlették legsikerültebb művét, az Ábel a rengetegben c. regényét, amelynek humorát, ízességét a patriarchális székely világ találkozása adja az elgépiesedett modern kapitalizmussal.”

Most pedig szeretnék megosztani Önökkel egy Tamási Árontól származó, magyar nyelvvel kapcsolatos idézetet, amelyet érdemes megszívlelni: „A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe, hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt.” Tamási Áron szavait főként manapság kellene megszívlelni, amikor egyre többen fordítanak hátat a magyar nyelvnek.

Egy másik idézet így szól: „Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban ahonnét jöttek. Azonban megfüröszthetjük őket, ha fáradtan érkeznek, rendes ruhát adhatunk nekik, ha rongyosak, s jó ételt, ha a szolgálatban elszigorodtak. S főleg üzenhetünk általuk, hadd mondják meg minden magyarnak, ahol szolgálatot hűséggel teljesítenek: becsüljetek meg minket, magyar szavakat, hogy egyértelmű és erős nemzeti lelkületet s igazságos magyar társadalmat tudjunk teremteni!” Egyébként 2017-ben volt Tamási Áron születésének 120. évfordulója, és ennek kapcsán az író szülőfalujában, Farkaslakán ötnapos rendezvényt szerveztek.