Az Európai Uniónak többet kell tennie a biztonsági fenyegetések visszaszorítása érdekében – szögezte le Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen a képviselők azt vitatták meg, miképpen lehet az illegális bevándorlás kezelése révén megelőzni olyan támadásokat, amilyen a németországi Solingenben is történt.
Solingenben augusztusban egy szíriai férfi három embert megölt, nyolc továbbit pedig megsebesített a település 650 éves történelmét ünneplő fesztiválon.
Felszólalásában Johansson letaglózónak és barbárnak nevezte a solingeni terrortámadást és kiemelte, hogy a biztonság az Európai Bizottság egyik prioritása. Mint mondta, 15 évvel ezelőtt új terrorellenes intézkedéseket vezettek be, amelyek az online terrorizmus elleni küzdelemre és a radikalizáció megállítására is kitérnek.
Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harc továbbra is kihívás az EU számára, amelynek többet kell tennie, hogy megvédje állampolgárait „a bűnözőktől, a terroristáktól és az orosz beszivárgástól”.
Mint mondta, most először született átfogó európai megoldás a határok ellenőrzésére, illetve annak megállapítására, ki az, akinek joga van az EU-ban maradnia, aláhúzva, hogy a 2026 júliusában hatályba lépő uniós migrációs és menekültügyi paktum teljes körű életbe lépésével még nagyobb eredményeket érhetnek el.
Kiemelte azonban, hogy a paktum akkor lesz csak hatásos, ha azt minden tagállam alkalmazni fogja.
„Harcolnunk kell a terrorizmus minden formája ellen; az állampolgáraink megérdemlik, hogy biztonságban éljenek” – szögezte le Johansson.
Elmondta, biztosítani kell mind a 450 millió európai polgár biztonságát, azonban azokért is szót emelt, akik a terrorizmus és az erőszak ellen menekültek az EU területére, és akik „szintén Európa részei”.
„Garantálni kell a biztonságunkat, de a rasszizmust sosem szabad elfogadni” – szögezte le.
A vitában felszólalt Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője leszögezte: mindenkinek joga van eldöntenie, ki léphet az országába. Emlékeztetett arra, hogy 2023-ban közel 400 ezer illegális belépést jegyeztek az uniós határokon, 2024 első negyedévében pedig több mint 13 ezer nem uniós állampolgárt utasítottak távozásra, de csak mintegy egyharmaduk hagyta el az EU területét.
„Nem elég a tüneteket határlezárásokkal kezelni; a súlyosan elhibázott migrációs politika helyett a józan észhez kellene folyamodni” – jelentette ki a képviselő.