Ma van a roma holokauszt emléknapja, a második világháborúban a koncentrációs táborokban megkínzott és elpusztított roma áldozatokra emlékezik a világ.
A romák között végzett etnikai tisztogatások az 1935-ös nürnbergi törvényektől datálhatók, onnantól kezdve ezek a törvények a zsidóság mellett a romákra is érvényesek lettek. A romákat az auschwitz-birkenaui táborban tartották fogva, amelyet 1944. május 16-án terveztek felszámolni, de a romák ellenálltak. Azóta május 16. a roma ellenállás napja. Ezek után végül augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka számolták fel az SS-katonák a tábort. Romániában 82 évvel ezelőtt kezdte el az Antonescu-rezsim a romák deportálását a Dnyeszteren túli területekre. Akkor mintegy 25 000 romát hurcoltak el, és arra ítélték őket, hogy embertelen és egészségtelen körülmények között éljenek, élelemtől megfosztva és kényszermunkára kényszerítve. Ennek a közösségnek alig a fele élte túl a deportálásokat.
A roma holokauszt elszenvedőinek tapasztalatai, vallomásai a diszkrimináció kellemetlen testamentumai maradnak és fontos eszközök az igazságtalanság elleni küzdelemben, a sokszínűség értékeinek és fontosságának hangsúlyozásában, embertársaink iránti aggodalom és szolidaritásért folyó küzdelemben – olvasható Klaus Iohannis államfőnek a roma holokauszt napja alkalmából közzétett üzenetében. Az államelnök, aki lényegbevágónak nevezi a világos beszédet erről a kérdésről főként napjainkban, amikor megpróbálják feléleszteni a különböző kisebbségekkel szembeni intoleranciát és megkülönböztetést. Iohannis szerint folytatni kell az erőfeszítéseket az ilyen eszmék vagy viselkedések büntetése és aktív leküzdése érdekében.