Újabb sikerét könyvelhettük el az etnikai politizálásnak. A Szenátus az RMDSZ kezdeményezésére szótöbbséggel elfogadta a Nemzeti Takarítási Nap kijelöléséről szóló törtvénytervezetet. „A honatyák elfogadták az RMDSZ kezdeményezését, amelyik szeptember harmadik szombatját jelölte meg olyan napnak, amelyen a hatóságok és a civil szervezetek tudatosítják a tiszta környezet fontosságát. Tánczos Barna szenátor szerint ez a törvény egyértelmű jelzés a polgárok, a hatóságok és a jogi személyek részére a tekintetben, hogy társadalmi felelősséggel tartoznak életterük tisztán-tartásáért.
Tánczos Barna: Ez a törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy felelősségre vonja az embereket, felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, motiválja az önkormányzatokat az ilyen akciók megszervezésére, mozgósítsa az önkénteseket. Minden év szeptembere harmadik szombatjának olyan napnak kellene lennie, amikor a hatóságok, az önkéntesek, az ország minden polgára többet tesz a tisztaságért, többet tesz a tiszta Romániáért.
A törvénytervezet ezután a képviselőház elé kerül vitára és szavazásra” – írta meg a RADOR Hírügynökség.
Lényeges társadalmi kérdést oldott meg tehát az érdekvédelmi szervezet, bár a kezdeményezés etnikai tisztasága vitatható már csak azért is, mert a „Let’s do it, România!” elnevezésű civil szervezet már 2009 óta szervez országos takarítási kampányokat épp szeptember harmadik szombatján. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy a törvénytervezet akár visszalépésként is értelmezhető ahhoz képest, hogy a kommunizmus idején egy egész hónapot szenteltek a takarítási kampánynak, igaz az október volt. Arról nem is beszélve, hogy annak idején a kitakarítást is tágabban értelmezték, bár azt később már tisztogatásnak nevezték.
Eszembe nem jutna alábecsülni a tiszta Románia megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket (emlékezzünk csak, milyen siker volt az államfő „Művelt Románia” kampánya is), azonban összevetve a választási programmal, amelyiknek a gerincét az autonómia különböző formáinak megvalósítása képezi, némi önbizalomhiányt vélek kiérezni a kezdeményezésből.
Persze, lehet, hogy ebből az akcióból többet is ki lehet hozni, mint a patakpartokon eldobált pillepalackok összegyűjtését, vagy a szemét összeseprését a parkokban. Ha a Nemzeti Takarítás Napján meg lehetne tisztítani a közéletet a gyűlöletbeszédtől, az ostoba és idegesítő telefonrobotok használatától, az importált propagandától, a bikkfanyelvű mozgósítástól, a riogatástól, pánikkeltéstől a választási kampányok idején, akkor azt hiszem, hogy minden tekintetben üdvös kezdeményezésről lenne szó, amelyben az RMDSZ nemcsak takarítana, de némileg meg is tisztulna.