A közelmúltban kitöltöttem egy űrlapot. Egy felmérés alanyaként arra kértek tőlem választ, hogy miként viszonyulnék olyan élelmiszerekhez, amelyeket rovarokból készítettek. Beismeréssel tartozom önöknek. Szándékosan hamis válaszokat adtam azért, mert a kérdéseket tendenciózusnak éreztem. Arra gondoltam, hogy nem a véleményemre kíváncsiak, hanem rábeszélni akarnak arra, hogy egy zsírtól csöpögő cigánypecsenye helyett egyek tücsköt-bogarat. Ezért aztán cumtrucc olyan válaszokat adtam, amelyek feltételezésem szerint elkeserítették a kérdőív megalkotóit. Ezzel meg is nyugodtam, hogy egyelőre nem szúnyogokból kell bográcsgulyást főznöm (csak akkor, ha az megbénulva a csípős paprika illatától, beleszédül a levesbe).
Ma viszont azt olvasom az újságban, hogy tudományos kutatások igazolják, hogy a Föld csak akkor képes eltartani az egyre növekvő számú bolygólakókat, ha rátérünk az úgynevezett alternatív élelmiszerek fogyasztására. S mindez nem valamikor a távoli jövőben fog bekövetkezni, amikorra az egészségtelen étrendünk miatt a szív- és érrendszeri betegségek, no meg a rendes magyar alkoholizmus már rég jobblétre szenderítettek bennünket. Nem. Franciaországban már rég működnek olyan vendéglők, ahol sült rovarokat tálalnak fel az igazi ínyenceknek és a reformkonyha híveinek. Nemrég pedig Németországban már a boltokban is megjelentek az ilyen készítmények. Kapható például hernyóból készült hamburger, amelynek proteintartalma nagyobb mint a marhahúsból sütöttnek, ugyanakkor táplálóbb és egészségesebb – mondják a szakemberek – mert nem jár üvegház-hatást generáló gázkibocsátással (ha értik, hogy mire gondolok). A bevásárlóközpontokban megtalálhatóak már a hernyókból és bogarakból készült müzlik, gabonapótlók és a sort folytathatnánk.
A minap a drezdai Német Higiéniai Múzeumban kiállítás nyílt „A jövő élelmiszerei – a holnap ételei” címmel. „Ez nem egy tudományos-fantasztikus kiállítás. A célunk az, hogy bemutassuk, milyen válaszokat tud adni az élelmiszeripar a jövő kihívásaira” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Viktoria Karson, a kiállítás szervezője, aki hozzátette, hogy nemcsak alternatív élelmiszereket mutatnak be, amelyeknek egy része már a piacon van, de felvonultatják a legújabb élelmiszer-ipari technológiákat. Megtekinthető például egy paprikaszedő gép, amelyiknek a kamerája érzékeli az érett zöldséget és célzottan levágja a tövéről, majd egy kosárba dobja. Aztán bemutatják a szójából készült frankfurti kolbászt is.
Nos, eddig olvastam a cikket, mert ekkor eszembe jutott, hogy harmincöt évvel ezelőtt Romániában már előrehaladott fázisban volt az alternatív húskészítmények gyártása, valamint az egészséges táplálkozásra való áttérés. Kullog utánunk a Nyugat.