„Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe.
Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.” Bár a Szent-Györgyi Alberttől származó idézettel gyakran lehet találkozni a közösségi oldalakon, nem áll szándékomban kielemezni, pedig a mai napig rendszeresen tanulok egy-egy szakkönyvből, persze megfontoltabban, mint iskoláskoromban.
De miért épp az orvos és biokémikus Szent-Györgyi Albert került ma középpontba? Június 13-án, azaz ma van a – csupa kisbetűvel írandó – magyar feltalálók napja, amelyet a Magyar Feltalálók Egyesületének kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepeltek legelőször. Az illetékesek azért döntöttek az említett dátum mellett, mivel a Nobel-díjas orvos és biokémikus 1941-ben ezen a napon jegyeztette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását.
Az élettani és orvosi Nobel-díjat 1937-ben kapta meg, a díjátadó után pedig így vallott a rangos elismerésről: „Én mint polgár sose tettem többet, mint amit kötelességemnek ítéltem. És mint kutató, sose tettem mást, minthogy a saját kíváncsiságomat elégítettem ki. Ami ezt a diplomát kettősen értékessé teszi nekem, hogy a saját egyetememen és a saját hazámban kaptam ezt a kitüntetést.” Szent-Györgyit Szeged Nobel-díjasaként is emlegetik, ugyanis kísérletei nagy részét az ottani tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetében végezte.
Mielőtt egy másik feltalálóról is szót ejtenék, következzen néhány információ a C-vitaminnal kapcsolatos kifejezések helyesírásáról. Maga a C-vitamin a szabályzat szerint kötőjellel írandó, egy másik szót pedig ugyancsak kötőjellel illesztünk hozzá. Íme, néhány példa: C-vitamin-hiány, C-vitamin-tabletta, C-vitamin-forrás. Mivel indokolja ezt a szabályzat? „Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt).” Ebből kiindulva például a Nobel-díj-átadás kifejezés is két kötőjeles. Most pedig visszatérek a magyar feltalálókhoz, akiknek a nevét hosszasan sorolhatnám, de időhiány miatt csak egyet emelek ki közülük. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán a Magyar feltalálók és találmányaik címszó alatt nem lehetett figyelmen kívül hagyni Rubik Ernő nevét, akihez az egyik legsikeresebb magyar találmány, a kötőjellel írandó Rubik-kocka fűződik. A gyerekek és felnőttek kedvence az 1976-os szabadalmi bejelentésben még térbeli logikai játék néven szerepelt.