„Minden egészségesen született gyerek potenciálisan zseni, és hogyha megkapja azokat a feltételeket, azt a szeretetet, szakmai segítséget, meg ami ezzel jár, akkor minden gyerekből ki lehet hozni a maximumot, és nagyon nagy teljesítményt is tud hozni” – idéztem Polgár Juditot, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett sakkozót, nemzetközi nagymestert, akinek az eredményeit még hosszasan lehetne sorolni.
Ma azonban nem róla, hanem a csupa kisbetűvel írandó nemzetközi gyermeknapról lesz szó, amelynek a története több mint egy évszázadra nyúlik vissza; az első ilyen rendezvényt az 1850-es években jegyezték fel Amerikában.
A csalad.hu weboldalon ez olvasható még a kezdeményezésről: „Az első állami gyermeknapot Törökországban ünnepelték 1920 tavaszán, Kemál Atatürk javaslatára. Az igazi áttörés 1925-ben történt, amikor Genfben az első Nemzetközi Gyermekjóléti Konferenciát tartották, majd az ENSZ közgyűlése 1954-ben határozott úgy, hogy június 1-én lesz a nemzetközi gyermeknap. Több mint ötven ország csatlakozott ehhez a programhoz. Az Egyesült Államokban viszont június második vasárnapján tartják a gyermeknapot, míg Magyarországon május utolsó vasárnapján.” Az 1950-es években a kezdeményezők az elmaradott, háború sújtotta országok gyerekeinek megsegítését szolgáló akciókat szerveztek, ma viszont inkább az a cél, hogy a gyermeknap felhívja a figyelmet a legkisebbek jogaira, sajátos világára.
Most pedig kitérek a gyerek és a gyermek szavainkra. A Nyelvművelő kéziszótár szerint a beszélt nyelv inkább az első változatot használja, az írott nyelv, különösen a hivatali, a tudományos és a sajtónyelv szinte kizárólag az utóbbit, így ez a forma kissé választékossá vált. Például: gyermekbútor, gyermekbetegség, a XX. század gyermeke. „A kelet-magyarországi és az erdélyi táji köznyelvben azonban inkább a gyermek használatos, ezért ez ott nem választékos, hanem semleges köznyelvi” – fűzik hozzá a Nyelvművelő kéziszótárban. A stíluskülönbség alapján dől el, hogy a kisgyerek vagy a kisgyermek, a gyerekcipőben jár vagy a gyermekcipőben jár változatot választjuk-e.
Kitérnék még két-két kifejezésre, amelyek látszólag hasonlítanak egymáshoz, azonban eltérő a jelentésük. A gyermekes szóval olyan személyre célzunk, akinek gyermeke van, és nem cserélhető fel az éretlen jelentésű gyerekes szavunkkal. Szintén nem azonos jelentésű a gyermeknek való játékra utaló gyermekjáték a gyerekjátékkal, amellyel egy könnyen elvégezhető dolgot írunk körül.
Visszakanyarodom a nemzetközi gyermeknaphoz, amelyet idén 26-án ünnepeltek meg Magyarországon, Romániában viszont két nap múlva lesznek különféle foglalkozások, rendezvények a legkisebbeknek.