Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.
Ma elsőként az üres közhelyekkel, sablonokkal foglalkozom. Nem ajánlott használni például a „Gyakorlatilag az a véleményem” és a „Nincs rá mód és lehetőség” jellegű mondatokat. Előbbinél kihagyható a gyakorlatilag, utóbbinál pedig vagy az egyiket, vagy a másikat kell használni.
Ugyancsak fogalmazási hiba a képzavar, amely a Magyar értelmező kéziszótár szerint „össze nem illő képes kifejezések használata egy mondatban”. Két példa a sok közül: „A vezérkar kebelében fejetlenség kapott lábra. Elrepült felette az idő vasfoga.” Utóbbi a szóláskeveredés iskolapéldája, és maga a mondat az „Elrepült felette az idő” és a „Megette az idő vasfoga” szólásokból alakult ki.
Most pedig rátérnék a szóvirágra, amely a „beszédben, írásban dísznek szánt, valójában azonban a stílust fellengőssé, dagályossá tevő, tartalmatlan(ná vált) képes kifejezés; üres szókép, cikornya” – legalábbis ez olvasható róla az értelmező szótárban. Ezúttal a Nyelvművelő kéziszótárból ragadok ki két példát: „A kiváló színészgárda sem tudta feledtetni a mű vérszegény voltát. Egész életén vörös fonálként húzódott végig az igazság szolgálata.”
Nemegyszer mondatszerkesztési hibákkal is találkozunk. Az egyik példa erre az alanytévesztés, amelynek a meghatározását Zimányi Árpád Nyelvhelyesség című könyvéből emeltem ki: „[…] legjobb esetben csupán mosolyra készteti a szöveg befogadóját, de előfordulhat, hogy félreértést okoz. A jelenség magyarázata az, hogy a fogalmazó nem veszi észre az egymás utáni mondatokban vagy tagmondatokban az alany megváltozását.” Például: „Petőfi apja mészáros volt. Kiskőrösön született.” Ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, hogy ki is született Kiskőrösön… A félreértést így lehetne elkerülni: „Petőfi Kiskőrösön született. Apja mészáros volt.”
A mai részt a logikai hézaggal zárom, amely legegyszerűbben a „Gyorsan terjed az esemény” mondattal szemléltethető. Valójában az esemény híre terjed gyorsan.