A 15 méter hosszú és hat méter széles szoba falait mitikus görög karaktereket ábrázoló műalkotások díszítik, köztük egy olyan, amelyen Heléna először találkozik Trója hercegével, Párissal. A freskó egy kutyát és egy görög feliratot is tartalmaz, amelyen a herceg másik neve, Alexandros olvasható. A görög legenda szerint a páros szökése váltotta ki a trójai háborút az i. e. 12. században. Egy másik freskó Apollón görög istent ábrázolja, aki megpróbál udvarolni Cassandra papnőnek.
A műalkotások Kr. e. 15 és Kr. u. 40-50 közé datálhatók.
Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti munkálatok vezetője szerint a mitológiai alakoknak kifejezetten az volt a funkciójuk, hogy szórakoztassák a vendégeket és beszédtémát szolgáltassanak a lakomák során – írja a The Guardian.
Pompejit a legfrissebb kutatások szerint 79 októberében pusztította el a Vezúv kitörése. Romjait a 16. században fedezték fel, az első ásatások 1748-ban kezdődtek.