Elhunyt Nicolae Manolescu román irodalomtörténész, akadémikus, egyetemi tanár, a Romániai Írószövetség elnöke, akit pályatársai a második világháború utáni Románia egyik legkiemelkedőbb irodalomkritikusaként tartottak számon.
Manolescu 1939-ben született Râmnicu Vâlceán, Nagyszebenben érettségizett, 1962-ben a Bukaresti Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett oklevelet, amelynek 1964-től oktatójává vált, Titu Maiorescu életművéről írt doktori disszertációját 1974-ben védte meg.
A Contemporanul folyóirat irodalmi rovata, majd a România Literară irodalmi hetilap szerkesztőjeként dolgozott, több mint 30 irodalomtörténeti, irodalomkritikai és esszékötet szerzője, 2008-ban a román irodalom öt évszázadáról jelentett meg 1500 oldalas irodalomkritikai történeti áttekintést, amelyen 25 éven keresztül dolgozott.
Manolescut 1997-ben választották a Román Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává, 2005-től a Romániai Írószövetség elnöke, 2008-ban irodalmi és közéleti munkásságáért megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést, a Románia Csillaga nagykeresztjét.Az 1989-es forradalom után politikai szerepet is vállalt a Ion Iliescu államfő által képviselt posztkommunista rendszer ellenzékének markáns egyéniségeként. 1991-ben az ő vezetésével alakult meg az Egyetem téri kommunistaellenes mozgalomból kinőtt Polgári Szövetség Pártja, amely később beolvadt a Nemzeti Liberális Pártba.
Manolescu haláláig aktív tagja volt a romániai irodalmi és közéletnek: múlt csütörtökön a Romániai Írószövetség elnökeként búcsúlevelet küldött Szilágyi István Kossuth-díjas erdélyi magyar író temetésére.