Múlt héten a nőket ünnepeltük, most pedig a márciusi ifjakra is emlékezünk. Bár holnap lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója, érdemes a helyesírás szemszögéből is megközelíteni e jeles dátumot. Kezdjük a március 15-e írásmódjával. Sajnos az elmúlt napokban többen is pontot tettek a 15-ös szám és a kötőjel közé, ami helytelen. Szabály szerint az évet és a napot jelölő számjegyekhez pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok.
Március 15-én a magyar sajtó napját is ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1848-ban aznap mondták ki a polgári sajtószabadságot és kinyomtatták a szabad sajtó első magyar sajtótermékeit, a Tizenkét pontot, illetve a Nemzeti dalt. Többen is csupa nagy kezdőbetűvel írják a magyar sajtó napját, ami pontatlan, egy sokat emlegetett szabály ugyanis kimondja, hogy az erős érzelmi töltettől függetlenül kis kezdőbetűvel írjuk a jeles napok, történelmi események, időszakok nevét.
Egyébként lassan megérkezünk március, azaz régi magyar nevén a böjtmás havának feléhez; rovásírásos emlékeinkben kikelet havaként szerepel. Bár számos ellenpéldát lehet látni, mindkét szókapcsolat – böjtmás hava és kikelet hava – kis kezdőbetűvel írandó, ugyanúgy, mint a böjtelő hava, vagyis a február, a pünkösd hava, jobban mondva a május, a karácsony hava, avagy a december, és még folytathatnám a sort. Ám, ha a hónapot jelölő régies kifejezésben tulajdonnév van, azt értelemszerűen nagybetűvel írjuk. Például: Kisasszony hava, Boldogasszony hava, Szent Mihály hava, azaz augusztus, január, szeptember. A Kisasszony, a Boldogasszony és a Szent Mihály nagybetűvel, míg a hava szó kisbetűvel kezdődik.
Jövő csütörtökig több jeles nap is vár ránk, de csak néhányat sorolok fel. Idén 20-án lesz a tavaszi nap-éj egyenlőség, 21-én a költészet világnapja, 22-én pedig a víz világnapja. Bár az angol nyelvterületen a nagy kezdőbetűs írásmód az elfogadott, a magyar nyelvben mindhárom megnevezést kisbetűvel kezdjük.