Nemcsak a hóvirágok, hanem a kétkerekű járművek megjelenése is jelzi, hogy lassan, de feltartóztathatatlanul érkezik a tavasz. Családomban is előkerültek a kétkerekűk, ki-ki ellenőrzi, hogy a gumiabroncsok, a kerekek, a lánc, a váltó meg a fékek rendben vannak-e, működik-e az első fehér meg a hátsó vörös fényű lámpa. Előkerül az olaj, a pumpa, s ha szükséges, szakszervizbe kerül a bringa, hogy mire beindul a szezon – azaz elmúlnak a reggeli fagyok – üzemképes legyen. A kerékpárokkal együtt előkerültek az elektromos rollerek, s egyre gyakrabban látni a közutakon robogót, motorkerékpárt. S mint minden évben, az autósok a kétkerekezőkre panaszkodnak, hogy mindenhol ott vannak, veszélyeztetve a forgalom biztonságát és saját testi épségüket, a kerékpárosok, motorbiciklisek pedig arra, hogy az autósok egy része nem közlekedési partnernek, csupán zavaró elemnek tartja őket a közúton, az elsőbbségadás és a biztonságos előzés kérdése nem fontos számukra, gyakran veszélybe sodorva a kétkerekű járművek vezetőit.
Európai viszonylatban – jobban mondva az Európai Unió tagországaiban – a 2010–2020-as időszakban, évente átlagban mintegy 18 800 halálos kimenetelű közúti balesetet jegyeztek, de az időközben foganatosított közlekedésbiztonsági intézkedéseknek köszönhetően a vizsgált időszakban 36 százalékkal csökkent a tragikus kimenetelű közúti balesetek száma. Az említett statisztika szerint Románia és Lettország vezette a gyászos statisztikát, ugyanis számát tekintve, 70-nél több halálos kimenetelű közúti baleset jutott egy millió lakosra. Lengyelország, Litvánia és Bulgária következett a sorban 60 és 69 közötti halálos balesettel, Görögország 50 és 59 közötti esettel, Finnország, Lettország, Belgium, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Olaszország 40 és 49 közötti esettel, a legbiztonságosabbnak Spanyolország, Svédország és Dánia bizonyult: ez utóbbi országokban 30 halálos balesetnél kevesebb jut egymillió lakosra.
A vizsgált időszakban a legtöbb baleset vidéki környezetben következett be – mintegy 53 százalék – városi környezetben 38 százalék, a legbiztonságosabbnak az autópályák bizonyultak, ugyanis ott a balesetek alig 9 százalékát jegyezték. A legtöbben autóbalesetben hunytak el, az áldozatok 44,6 százaléka, a második áldozati kategóriát viszont a motorosok képezik, a közúti balesetek halálos áldozatainak mintegy 25,9 százalékát adva.
A hazai statisztikai adatok szerint 2022-ben 28 010 személyi sérüléssel járó közúti baleset következett be 36 218 sérülttel, a sérülések 4,5 százaléka – azaz 1633 eset – halálos kimenetelű volt. Az ország lakosságára vetítve ezt a számot 70 fölötti az egymillió főre eső halálos balesetek száma. A legsérülékenyebbnek a motorosok bizonyulnak, ugyanis a vizsgált időszakban 580 motorosbaleset következett be 21 halálos áldozattal, azaz a balesetek közel 5 százaléka halállal végződött. Az autóknál ez az arány 3,9 százalék, a mopedeknél 3,6 százalék, míg a kerékpároknál 3,3 százalék.
S még egy érdekes adat: országos szinten 185038 motorkerékpárt jegyeztek be a forgalomba, azaz minden 118 személyre jut egy burrogó kétkerekű, Hargita megyében 4815 e járművek száma, azaz minden hatvanadik lakosra jut egy motorbicikli. Ebből az következik, hogy Hargita megye útjain fokozottan kell vigyázni a közlekedés kétkerekű szereplőire.
Nem véletlen tehát, hogy a motorosok szezonnyitó és szezonzáró rendezvényt szerveznek, felhívva az autósok figyelmét arra, hogy motorosok is részt vesznek a közlekedésben, s az sem, hogy Bátor Botond Hargita-fürdői pálos szerzetes megáldja a motorosokat, azzal a reménnyel, hogy minél kevesebb baleset érin őket.
Családtagjaim, miként más családok tagjai is előkészítik a kétkerekű járműveket, hogy biztonságosan közlekedhessenek. Fontos a személyes biztonság, de az is fontos, hogy vigyázzunk egymásra. Ehhez nem kell egyéb, mint a közlekedési szabályok szigorú betartása és egy kicsi jóérzés. Ha ez megvan, örülhetünk a tavasznak hóvirággal és kerékpárral együtt.