November 1-jétől az építőiparban a bruttó minimálbér 4000 lejről 4582 lejre emelkedik, ami 14,6%-os növekedést jelent, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban pedig 14,53%-os lesz az emelkedés, azaz a jelenlegi 3000 lej helyett 3436 lej lesz a minimálbér – közölte a RADOR Hírügynökség. A kormány szerint az alapbér emelésének a fent említett három ágazatban várhatóan pozitív társadalmi hatásai lesznek, mivel fellendíti a foglalkoztatást és növeli a munkavállalók vásárlóerejét. Ezt az idilli képet azonban mindjárt beárnyékolja a hivatkozott tudósítás második része, mely szerint a béremelés nem jelenti a jövedelmek növekedését, ugyanis novembertől az említett három ágazatban dolgozóktól levonják az egészségbiztosítási járulékot, tehát, ha nem emelnék meg a bérüket, akkor a keresetük kevesebb lenne.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egyébként nemrég, az Országos Háromoldalú Társadalmi Párbeszéd Tanácsának ülése után azt mondta, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célja az építőiparban, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók jövedelmének és vásárlóerejének védelme. Hozzátette: a szakszervezetek és a munkaadók képviselői ezt a megoldást igazságosnak, az igényeiket figyelembe vevőnek tartották. Persze, ha a borítékban (újabban a bankkártyán) nem is lesz több pénz, a minimálbér emelése mégis előnyös lesz a munkavállalóknak, mert a fizetésük alapján kiszámított társadalombiztosítás összege is magasabb lesz, ezért – ha megérik – majd nagyobb nyugdíjat élvezhetnek.
Eltekintve a konkrét helyzettől ide kívánkozik egy megjegyzés: valamennyi kormány előszeretettel nyúlt a minimálbérhez és emelte azt meg, tekintettel arra, hogy ez a költségvetésnek általában nem került sokba, mert a magánszférában a béreket a vállalkozóknak kell fizetniük. Következésképp az alkalmazottak a kormánynak hálásak a magasabb vásárlóerejükért, amelyet viszont a munkaadóiknak kell lepengetni. Csakhogy a gazdasági hatások nem ennyire egyszerűek. A kiesett nyereségről a vállalkozások nem mondanak le olyan könnyen és alternatív megoldásokat keresnek. A hazaiak rendszerint árat emelnek, vagy visszafogják a termelést és csökkentik az alkalmazottaik számát. A következmény: infláció és nagyobb munkanélküliség. Nehezen tartható fenn tehát a kormány azon vélekedése, hogy a magasabb minimálbér fellendítené a foglalkoztatottságot. A multik pedig fentieken kívül még fontolóra vehetik azt is, hogy keletebbre költöztetik vállalkozásaikat, ahol olcsóbb a munkaerő. Közép- és hosszútávon tehát az alkalmazottak nemhogy nem nyernek, hanem éppenséggel veszítenek a minimálbér emelésével.
Nem lehet véletlen, hogy a kormány épp a mezőgazdaságban, építőiparban és élelmiszer-iparban emeli meg a minimálbért. Ezek ugyanis azok a gazdasági ágazatok, ahol a legtöbb munkást minimálbéren alkalmazzák. A dicséretes cél – a munkavállalók életszínvonalának növelése – a vállalkozói oldalon a költségek ugrásszerű megnövekedésével jár majd együtt, ami óhatatlanul csődbe sodor egy sor céget, csökkentve ezzel a költségvetés bevételeit is (arról nem is beszélve, hogy az elbocsátott munkások jelentős részének egy ideig munkanélküli segélyt kell biztosítani, hiszen kevéssé valószínű, hogy a talpon maradt vállalkozások magasabb bérért alkalmaznák őket). És itt érkeztünk el egy újabb, immár rejtett következményhez. Az a cégvezető, aki nem tud, vagy nem akar magasabb bért fizetni, de a rolót sem kívánja lehúzni, feketén fizeti majd a munkásait, akik nem lesznek abban a helyzetben, hogy ezt visszautasítsák, vagy sérelmezzék.
2023 első félévében Románia azon uniós országok közé tartozott, ahol Olaszország és Görögország után a harmadik legalacsonyabb, 63 százalékos a 15-64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája, és a tizenkettedik legmagasabb az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaórák számával mért munkaintenzitás, ami az első félévben 124 munkanapból 113 nap nyolc órás munkaidőnek felelt meg – közölte a minap a Hotnews hírportál Kállai Ella, az Alpha Bank vezető közgazdásza elemzésének a megállapítását. A minimálbér emelése a három fent említett ágazatban valószínűen tovább rontja a foglalkoztatottsági statisztikát, s hazánk e tekintetben is – Magyarországgal együtt – az EU sereghajtóihoz fog tartozni.