Pletykapad a Z generációnak. Olyan meghökkentő ez a szókapcsolat, hogy meg kell ismételnem kedves hallgatóimnak, sőt meg is kell magyaráznom. Tehát: pletykapad a Z generációnak.
A pletykapad kifejezés azokra a különféle alkalmatosságokra vonatkozik, amelyeken székelyföldi falvakban, vagy más térségekben, munkavégeztével, délutánonként, esténként a szomszédok vagy a falusfelek üldögélnek, hogy megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat, a rossznyelvek szerint pedig ugyanott az idősebb asszonyok még délelőttönként is elmondják véleményüket a fiatalok éppen kibontakozó szerelmi kapcsolatairól, egészségi állapotukról, főzésről és más, a faluközösségekben felbukkanó témákról.
A Z generáció pedig nem jelent mást, mint az 1995-2009 között születettek nemzedékét, akik szinte már csecsemőkoruktól okos kütyükön nőttek fel és számukra a bárhol, bárkivel való állandó kapcsolattartás határozza meg a gyermekkorukat, és alighanem ez jellemzi majd a digitális felnőttkorukat is.
A pletykapadokban és a Z generációban tehát van valamiféle közös: szűkítve vagy bővitve, változtatás nélkül vagy torzítva, szóban, írásban vagy fotóban ugyanúgy tovább adják a témát, csakhogy míg az előző helyi szinten, lokálisan működik, addig az utóbbi település- és földrajzi határok nélkül, globálisan.
A pletykapad a Z generációnak pedig voltaképpen nem jelentene mást, mint néhány olyan gyülekezőhelyet, ahonnan a világháló segítségével, az utca széléről, a telefonnál jóval nagyobb képernyőkről is lehetne kommunikálni.
A másfele már megvalósult ötlet Hargita megyében azonban nem aratott túlságosan nagy sikert. Mindössze két szavazatot kapott azon a szavazáson, amely a megye első részvételi költségvetésének a rangsorolását végezte el.
A tanács 2022 áprilisában hirdette meg, hogy a kiadások közül egy millió lejt feldob a különböző közösségi ötletek megvalósítására, így az elmúlt hónapok folyamán több mint negyven elképzelés be is érkezett, azután pedig egy szakbizottság megvizsgálta, mennyire életképesek vagy a földtől elrugaszkodottak a javaslatok, és megfelezte ezt a számot. Ezt követően a világhálón a megye lakossága 22 érvényesített ötletről szavazhatott, összesen mintegy 18 000-en vélekedtek úgy, hogy érdemes benevezni ebbe a közösségi folyamatba, majd újabb átvizsgálás után mintegy kilencezer szavazatot találtak érvényesnek, és így alakult ki a végső sorrend.
Az első hely a Hargita megyei mentőszolgálat balánbányai központjának a kialakítását célozza meg. A kibontakozott rangsorban persze volt majd mindenféle olyan gond, amellyekkel a közösségek küzdenek: út- , játszótér- és épület felújítások, múzeális értékek megmentése, zöld övezetek és futópályák létesítése.
Nekem viszont különösen tetszett az a székely falusi környezetből befutó projekt, amely a Köztéri Street Workout Park címet viseli és voltaképpen nem jelent mást, mint azoknak az erőgépeknek a megtelepítését, amelyeket fizikai állapotuk megőrzésére a városi felnőttek a parkokban használhatnak. Alighanem a közelmúltban a szántó-vető, erdőlő székelyföldi gazdáknak még nem kellett volna semmiféle testedzés – mosolyodtam el, örültek, ha estére bedőlhettek az ágyba, de ki tudja, manapság a máshol dolgozó fiatalságnak és a gépesített mezőgazdaságnak lehet, hogy már szüksége van rá.
Szóval, több szempontból is érdekes a nemcsak Hargita megyében, hanem más térségekben, több nagyvárosban is jelentkező részvételi költségvetés.
Voltaképpen a demokrácia kisérlete két választás között és a jövő Z generációja, ha már kinövi a gyermekbetegségeit, akár ezt is finomíthatja.