A Kárpátok Géniusza egy erős román nemzetet vizionált, a XIV. pártkongresszus egyik víziója az volt, hogy az ezredfordulón a hazai lakosság száma eléri a 25 millió főt. S ha a 67-es dekrétum nem tört volna derékba a kilencvenes években, ma meglehet, hogy jóval negyedszáz millió felett lennénk a Kárpátok kertjében.
Beütött azonban a demográfiai nagy reccs, s ma egyre élénkebben foglalkoztat, hogy hányan maradtunk Romániában.
Persze leginkább az, hogy hányan maradtunk magyarok, s elégedettek lennénk, ha a Kós Károly által érvként felhozott kétmillió magyarnak legalább fele ma itt élne.
Román honfitársainkat is hirtelen foglalkoztatni kezdte, hogy hány román állampolgár vándorolt ki külföldre, s minket sem hagy hidegen a kérdés. A népszámlálás kezdete előtt még hárommillió emigrált románról szólt a fáma, az önkitöltési szakasz vége felé érkezett a letaglózó becslés: a kormány illetékesei szerint nyolcmillió román állampolgár telepedett le külföldön! Ezt Florin Cârciu, a kormánynak a határon túli románokkal foglalkozó részlegének államtitkára jelentette be. Ez minden korábbi, a kivándoroltak számára vonatkozó becslésnél magasabb adat. A külföldön letelepedett román állampolgárok közösségének mérete, a Külügyminisztérium adatai szerint körülbelül 5,7 millió személy. A különbséget a 8 millióig hozzávetőleges becslések adják, melyek az ideiglenes munkavállalókra és a kettős állampolgárokra vonatkoznak, akik a célországokban az ottani állampolgárságukkal szerepelnek a nyilvántartásokban. Egy másik eltérés onnan származik, hogy vannak olyan román állampolgárok, akiket nem azonosítottak annak az országnak a hatóságai, ahol tartózkodnak.
Ha ez igaz, akkor a legutóbbi népszámlálás óta számottevően csökkent az állandó romániai lakhellyel rendelkezők száma, akik 2011-ben 19 millióan voltak, most azonban már csak kb. 14 millióan lennének.
Igaz, hogy a demográfusi végzettségű Madaras Lázár már akkor arról beszélt, hogy az előző népszámlálásnak azért nincs – és máig sincs! – hivatalos eredménye, mert mindössze 16-17 millióan élnénk Romániába. „Senki sem ismeri a külföldön élő romániaiak pontos számát. Az Eurostat, az OCED és az ENSZ becslései szerint 3,6 és 5 millió között van a külföldön élő román állampolgárok száma” – mondja Dumitru Sandu migrációs szakértő, egyetemi oktató. Azt sem tudja senki sem cáfolni, sem igazolni, hogy tavaly a külföldön született román gyermekek száma meghaladta a Romániában születetteket. Miként azt sem, hogy előbbiek közül hányan tanulják meg az anyanyelvüket vagy második generációsokként már a befogadó ország hivatalos nyelvén beszélnek majd.
És mi következett Florin Cârciu riogatására?
Abszolut de semmi!
Még senki sem ijedt meg a csökkenő demográfiai adatok miatt. A politikusok jobban félnek a székely himnusz terjedésétől, mint attól, hogy Terra incognitává válik az ország, előbb elnéptelenedik, majd elöregedik. Pedig kellene attól tartani, hogy a mai középnemzedéknek nem lesz ki fizesse a nyugdíját. Hacsak a nepáli, sri-lankai vendégmunkások nem.
Na tessék! Nem elég aggódni azon, hogy van-e egymillió magyar Romániában, hanem még azon is izgulni kell, hogy nem temet-e mindent maga alá a demográfiai Nagy Reccs. Amelyet csak kevesen hallanak meg ma rianni.