Emmanuel Macron hivatalban lévő államfő nyerte a francia elnökválasztás második fordulóját vasárnap, győzelmet aratva szélsőjobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen felett. A szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló exit poll felmérések szerint Macront a szavazatok mintegy 58 százalékával választották újra, míg kihívója a voksok 42 százalékát tudhatja magáénak.

Éljen a köztársaság, és éljen Franciaország! – ezekkel a szavakkal zárta győzelmi beszédét vasárnap este Emmanuel Macron, miután az exit poll felmérések azt mutatták, hogy összejött neki neki, ami az utóbbi két évtizedben egyetlen másik hivatalban lévő francia elnöknek sem sikerült az utóbbi két évtizedben: második mandátumot szerezni.

Ezt ki is hangsúlyozta Emmanuel Macron, amikor az urnazárás után több mint két órával megjelent az Eiffel-toronynál összegyűlt hívei előtt.

A második elnöki mandátummát kezdő francia elnök beszélt azokról a honfitársairól is, akik nem szavaztak vasárnap, és hangsúlyozta, hogy feladatának tekinti, hogy válaszoljon – mint fogalmazott – a hallgatásukra, amelyet az urnáktól való távollétükkel kifejeztek.

Úgy fogalmazott, hogy senkit sem hagynak magára.

Szólt azokhoz is, akik Le Pen asszonyra szavaztak, és értelemszerűen csalódottak az elnökválasztás második fordulójának kimenetele miatt. Macron igyekezett lecsendesíteni híveit, akik ezen a ponton elkezdtek pfujolni. Kérte őket, hogy ne hurrogjanak le senkit, mivel – mint fogalmazott – ő már nem egy bizonyos tábor jelöltje, hanem valamennyi francia elnöke.

Azt mondta, tudatában van annak, hogy a franciák, akik haragjukban vagy elkeseredettségükben a szélsőjobboldalt választották, szintén választ érdemelnek tőle és a környezete részéről. Hogy milyen válaszra gondol, azt csak sejtette.

Hangsúlyozta, hogy a következő években úgy viszi tovább projektjét, hogy szem előtt tartja a társadalomban meglévő különbségeket és megosztottságot, és törekedni fog mindennap arra, hogy megadja a tiszteletet mindenkinek, miközben egy igazságosabb társadalomért küzd.

Elemzők szerint Macron attitűdjének praktikus okai is vannak. Júniusban ugyanis parlamenti választásokat tartanak, amit Franciaországban az elnökválasztás harmadik fordulójaként is szoktak emlegetni. Az államfőnek meg kell nyernie azoknak egy részét is, akik az elnökválasztáson ellenfelére voksoltak, vagy elfogadható alternatíva hiányában egyszerűen távolmaradtak az urnáktól.

Emmanuel Macron szélsőjobboldali kihívója harmadszor próbálkozott sikertelenül a francia elnöki szék megszerzésével, ennek ellenére vasárnap este a tábora „világos győzelméről” beszélt.

Mára Marine Le Pennek sikerült az apjától megörökölt Nemzeti Frontot kevésbé ijesztővé tennie, és noha programja még mindig tartalmaz szélsőjobboldali elemeket, a Nemzeti Tömörülésnek átkeresztelt alakulatot megtisztította a holokauszttagadó, nyíltan idegengyűlölő politikusoktól – köztük a saját apjától –, és erőteljes cukiságkampánynak vetette alá. Közösségi oldalán arról áradozik, hogy mennyire imádja a macskáit, és semleges színű gardróbjával is igyekszik magáról olyan képet sugározni, amely merőben eltér a dühös, fogcsikorgató jobboldali radikálisokétól.

A 2017-es választási veresége után megváltoztatta az Európai Unióval kapcsolatos diskurzusát is. Akkor még azt hirdette, hogy Franciaországnak ki kell lépnie az EU-ból és az eurózónából, ma már mindössze megreformálná az – idézem – „emberek nélkül és sokszor az emberek ellen” dolgozó brüsszeli intézményeket, illetve átalakítaná az EU-t a „szabad nemzetek szövetségévé”. A Nemzeti Tömörülés tehát már „csak” euroszkeptikus, nem nyíltan EU-ellenes, miközben megőrizte erőteljesen nacionalista, bevándorlás-ellenes vonásait, és protekcionista politikákkal próbálja elnyerni az elitben csalódott munkásosztály támogatását.

Az átfazonírozási erőfeszítéseiben Le Pen segítségére volt az idei elnökválasztások egyik meglepetésjelöltje, Éric Zemmour  esszéíró, politikai újságíró, aki az első fordulóban a voksok 7,1 százalékát söpörte be, és a kampány során olyan szélsőségesen konzervatív platformot képviselt, amelynek fényében Le Pen asszony mérsékelt(ebb)nek tűnik.

Vasárnap este Marine Le Pen elismerte választási vereségét, ugyanakkor jelezte, hogy számára ezzel nem ért véget a küzdelem, hiszen pártja, a Nemzeti Tömörülés számára a következő megmérettetés a júniusi parlamenti választás lesz.

Hangsúlyozta, hogy még nagyobb erőfeszítéssel folytatja a munkáját.

Az 53 éves politikus úgy értékelte, hogy a választási eredmény „világos győzelmet” jelent pártja számára, amely készen áll együttműködni mindazokkal, akik szembe akarnak szállni Macronnal.

Az újraválasztott Emmanuel Macronnak nem lesz könnyű dolga, még ha sikerül is kormányzó többséget kialakítani a júniusi parlamenti választások után. Ezt mutatja, hogy már az újraválasztása esetéjén haragos tüntetők vonultak utcára Franciaország nagyvárosaiban, összetűzésbe keveredve a rendőrökkel.

Az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon jó hírnek értékelte Marine Le Pen választási vereségét az ország egysége szempontjából. Egyben megerősítette szándékát, hogy meg akarja szerezni a miniszterelnöki tisztséget a parlamenti választásokon. Ugyanakkor bírálta Macront, aki szerinte az ötödik francia köztársaság legrosszabb választási eredményével vált elnökké. „Nem szavazók és tartózkodók tengerének hullámain lovagol” – hangoztatta.

Éric Zemmour a francia nemzeti erők egyesítését szorgalmazta a közelgő parlamenti választásokra.

Több európai politikus is gratulált Macronnak az újraválasztásához. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitter-oldalán azt írta: „Ezekben a mozgalmas időkben megingathatatlan Európára és egy több szuverenitással rendelkező és stratégiailag jelentősebb Európai Unió iránt elkötelezett Franciaországra van szükség.”

Boris Johnson brit, Alexander De Croo belga, Mark Rutte holland, Mario Draghi olasz és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sorra gratulált Emmanuel Macronnak.