A kanadai újságíró és irodalomtudós, Marshall McLuhan A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt évszázadokat, és úgy vélte, hogy a könyvek előbb-utóbb elveszítik a jelentőségüket.
Most 2022. február 3-át írunk, és az előrejelzések szerint elkerülhetetlen drágulás várható a könyvpiacon a papírhiány és egy sor más tényező miatt. Vajon hová vezet ez? Igaza lesz a kanadai irodalomtudósnak? Nem vagyok jós, viszont úgy érzem, hogy érdemes beszélni a könyvekről, főként ma, Johannes Gutenberg halálának 554. évfordulóján. A német nyomdász, a mozgatható, kirakható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója két „életművet” hagyott örökül az emberiségnek: az egyik a könyvnyomtatás, a másik pedig az ősnyomtatványok, könyvek és töredékek összessége, amely ma a művelődéstörténeti kultúránk része.
Az ő nevéhez fűződik a Gutenberg-bibliaként emlegetett kiadvány, amely 1455 körül készült el azon a sajtón, melyet Gutenberg talált fel; egy-egy példánya több mint ezerkétszáznyolcvan oldalas, hasábonként negyvenkét sorral. Bár még számos részletet említhetnék meg a világhírű könyvvel kapcsolatban, most szívesebben mesélek a Szinpetriben, az Aggteleki-cseppkőbarlang közelében lévő Gutenberg Múzeumról, ahová 2019 nyarán sikerült ellátogatnom.
Mivel semmilyen eredeti tárgyi eszköz nem maradt meg Gutenbergtől, a múzeum tulajdonosa, Varga Béla és csapata rekonstruálta a nyomtatáshoz szükséges felszereléseket; a munkát több európai múzeummal egyeztetve kezdte el. „Először a gép készült el, majd a hozzá tartozó papírt előállító malom. Később sikerült a kétszázhatvankilenc karakterből álló betűkészlet másolatát is megszerezni, ami ötszáz éves. […] Ezekkel a saját eszközökkel készült el a 21. század legnagyobb könyve is” – olvasható azon a honlapon, amely egyebek között bemutatja a múzeumot és a világ legnagyobb könyvét, utóbbi a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült.
Varga Bélának egyébként nagy álma volt kinyomtatni Gutenberg legelső bibliáját, pontosan úgy és azzal a technikával, mint ahogyan a német nyomdász is dolgozott. Végül csupán egy példány készült el, amelynek több mint ezerkétszáznyolcvan oldalából tizenhatot szedett ólomba a múzeum tulajdonosa, a többit a göttingeni Gutenberg Múzeumtól kapott, beszkennelt anyag alapján egy profi színes nyomtatóval nyomtatta ki. A múzeumnak és a nagy könyvnek helyet adó épület a papírmalmot hajtó Jósva-patak melletti területen található, és külső-belső hangulatában is illeszkedik Gutenberg szellemiségéhez.