„Van a kávé… A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű” – vallotta a kávéról Csitáry-Hock Tamás író, újságíró és kommunikációs szakember.
Úgy érzem, hogy ebben az idézetben minden benne van, amit a közös kávézás adhat, noha én nem vagyok nagy rajongója. Mégis ezt a témát választottam mára, elsősorban azért, mert tegnap, vagyis szeptember 29-én volt a kávé világnapja; a megnevezés kis kezdőbetűkkel írandó. Arra gondoltam, hogy jó volna a helyesírás szempontjából is megvizsgálni a kávés kifejezéseket… első körben következzen néhány mondat: A kávécserje a szubtrópusi területeken őshonos növény, amelyet szobanövényként is tarthatunk. A kávéültetvényeknek is árt a klímaváltozás. Kávéfőzők színes kínálata vár a webáruházakban. Most megnézheted, hogyan főzi a kávéautomata a kávét. A tejeskávé néven emlegetett kávéspecialitás más-más módon készülhet a különböző országokban. A felsorolt mondatokban lévő, jelentéssűrítő kávés összetételeket kivétel nélkül egybeírjuk, sőt a kávékülönlegesség, a kávékrémpor, illetve a kávézacc is egybeírandó. Nem sorolhatók ebbe a kategóriába a koffeinmentes kávé, a pörkölt kávé és a szemes kávé szókapcsolatok, mivel minőségjelzős összetételekről van szó, amelyek tagjait általában különírjuk egymástól.
Léteznek azonban olyan kifejezések, amelyeknek más-más jelentésük van egybe- és különírva. Például az egybeírt kávéskanál szókapcsolat magára a kanálfajtára utal, különírva azonban egy olyan kanalat sejtet, amely kávés lett.
Nem maradhatnak ki a kávéház, illetve a kávézó szavak sem, amelyek sok esetben egy cég nevében bukkannak fel. Bár több helyen is nagy kezdőbetűvel illesztik őket például a Petőfi vagy a Zsolnay névhez, kizárólag a kis kezdőbetűs írásmód az elfogadott.
A mai rész végéhez közeledve megemlíteném Francesco Illy nevét, aki 1892-ben Illy Ferenc néven látta meg a napvilágot Temesváron. Az olasz kávé királyaként emlegetett üzletember az I. világháború után, Triesztben alapozta meg későbbi pályafutását. Ő találta fel a vákuum-, azaz a légmentes csomagolást, amely megőrzi a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját, ugyanakkor az első automata eszpresszófőző is az ő nevéhez fűződik.