Eddig sem kizárólag a jegesmedvék gondja volt a klímaváltozás, ám most kénytelenek voltunk beismerni, hogy nem ér rá unokáinkra testálni a megoldáskeresést.
Ha nem jön nagyon gyorsan óriási csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, olyan határértékeket fogunk már pár évtizeden belül is átlépni, ahonnét nem lesz visszaút – állítja az ENSZ legfrissebb jelentése az éghajlatváltozásról.
Mára már az egész világ tudományos élvonala számára ténykérdés, hogy a klímaváltozást az ember okozza, és az üvegházhatású gázok gyors és drasztikus visszaszorítása mellett is húsz-harminc év múlva állhat le a globális felmelegedés, áll az átfogó tanulmányban.
Három részből fog állni a teljes riport, az első részt mutatták be augusztus 9-én. Ebben a tényeket, a tudományos alapokat foglalták össze négyezer oldalon. A másodikban a várható hatásokkal foglalkoznak majd, a harmadikban a lehetséges ellenlépéseket, beavatkozási lehetőségeket veszik sorra, így lesz teljes a jelentés.
A mostani dokumentum az ősszel megtartott glasgow-i klíma-csúcstalálkozóhoz biztosítja a tudományos hátteret. A rendezvény célja, hogy a tudósok elérjék, hogy politikai döntések kövessék a tudományos vészjelzéseket.
Az ember okozta beavatkozás a bolygó minden egyes területét érinti, és olyan változásokat hoztak, amelyekre több ezer vagy akár több százezer éve nem volt példa. Például legalább kétezer éve nem volt ilyen forró a klíma a Földön, mint mostanában, és kétmillió éve nem voltak ennyire savasak az óceánok.
A jelentés szerint egyes folyamatokat már nem tudunk megállítani, másokat igen, némelyeket pedig még le tud lassítani az emberiség.
Ebben az évszázadban például már biztosan folyamatosan emelkedni fog az óceánok szintje. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2100-ra 28–55 centiméterrel, magas károsanyag-kibocsátás mellett viszont 2100-ra két méterrel, 2150-re pedig már öt méterrel.
A jelentés megállapítja azt is, hogy az elmúlt kétezer év alatt még soha nem emelkedett annyit a klíma átlaghőmérséklete, mint 1970 óta. Ezek azonban átlagok, a sarkvidék sokkal gyorsabban melegszik, mint például a tengerek.
Ha az emberiség eléri a billenőpontnak tekintett 1,5 °C-os átlagos hőmérséklet-emelkedést, akkor az önmagában az is lényegesen több hőhullámmal, szárazságokkal és szélsőséges csapadékjelenségekkel fog járni. Nagyon súlyos, visszafordíthatatlan jelenségek indulhatnak be, mint a grönlandi és az antarktiszi jég teljes felolvadása. Kiderült: bármilyen hőmérsékleten tervezi az emberiség stabilizálni a klímát, ahhoz nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás kell, azaz gyakorlatilag le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról. Olyan természeti hatás nem várható, amely érdemben és tartósan hűtené az éghajlatunkat. Így a Kárpát-medencében is lehetnek hatalmas tüzek, tovább tarthatnak és erősebbek lesznek a hőhullámok, különösen a városokban, miközben mindezt többek közt várhatóan az élelmiszer-termelés sínyli meg.
A politikusoknak természetesen nem éri meg az éghajlatváltozással foglalkozni, mert annak nem lesz eredménye négy éven belül. És a lehető legkevésbé látványos eredmény az, ha valami rossz nem történik meg. Ezért a választóknak kell tájékozódniuk és támogatniuk a politikusokat abban, hogy a hosszú távú érdekek mentén döntsenek, és hozzanak rendszerszintű változásokat.
Cselekedni kell, mert nem a jegesmedvék, pingvinek sorsáról van szó, még csak nem is az unokáink jövőjéről, a rossz itt történhet meg, ráadásul villámgyorsan, a mi életünkben.