Javában zajlik az olimpia, és mivel sportszerkesztő is vagyok, elég komolyan érint ez az időszak. Néha jólesik látni, hogy egy-egy sportoló szinte emberfeletti teljesítményre képes az álmaiért. Ilyen például a vitorlázó Berecz Zsombor, aki kedden ezüstérmet szerzett Tokióban, és ezzel megkoronázta a pályafutását. A verseny után egyebek között ezt nyilatkozta: „Ez egy hatalmas bizonyíték mindenki számára és számomra is, hogy tényleg nincsen lehetetlen ebben az életben, ha hiszel a céljaidban és küzdesz ezekért minden egyes nap.” Tulajdonképpen az ő szavai adtak ihletet a mai részhez, mivel úgy érzem, hogy egy-egy sportoló pályafutása, példája hatalmas löketet adhat a mindennapokhoz. De mielőtt megosztanék még néhány idézetet, következzen egy-két információ a sport és az olimpia szavunkkal kapcsolatban.
Az etimológiai szótár szerint a sport nemzetközi szó, az angolból terjedt el, ahol a disport ’szórakozás, játék’ alakra megy vissza. Ez utóbbi francia eredetű. A magyarba a sport német és angol közvetítéssel került. Származékai a sportos és a sportol, emellett számos szóösszetételben is megtalálható.
A megszokott jelentései mellett a sport szóval néha olyan erkölcsi magatartásra, indítékra is utalnak, amely haszonra, előnyre nem tekintve, öncélúan, puszta szórakozásból, szeszélyből valami rosszra irányul – legalábbis ez szerepel az értelmező szótárban. Két jó példa erre: „Sportot űz valamiből.” „Sportból hazudik.”
Az olimpia szó belső fejlemény, „az olimpiai játékok ’Olimpia térségében játszott játékok <az antik Görögországban>’ szókapcsolatból jött létre. Mintája a latin Olympia ’az olimpiai játékok színhelye’ volt, mely az azonos, tulajdonképpen ’olümposzi vidék, tájék’ jelentésű görög Olümpia szóra megy vissza” – olvasható az etimológiai szótárban. Most pedig visszakanyarodnék a korábban megígért idézetekhez. Tavaly, negyvenhét éves korában hunyt el a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Benedek Tibor, aki a magyar férfivízilabda-válogatottat is irányította szövetségi kapitányként 2013-tól 2016-ig. Ő ezt vallotta magáról: „Ha […] össze kellene foglalnom a sikereim titkát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem.” Természetesen nemcsak sportolók, hanem például orvosok, színészek, írók is nyilatkoztak a sportról, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert például ezt mondta róla: „A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. […] A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a »fair play«, a nemes küzdelem szabályaira.” Úgy érzem, hogy akár az olimpiáról is szólhatott volna ez az idézet…