A francia parlament véglegesen elfogadta tegnap a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelyet hét hónapig vitatott a nemzetgyűlés és a szenátus, s az ellenzék valamennyi pártja élesen bírált.
Az 577 fős alsóházban a jelenlévő képviselők 49 igen szavazattal 19 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett szavazták meg a „köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. Francois de Rugy, a törvényt vizsgáló különbizottság kormánypárti elnöke még az utolsó nap is arról próbálta meggyőzni a baloldali ellenzéket, amely szerint a szöveg a muzulmánokkal szemben diszkriminatív, hogy „a törvény általános hatályú, és nem csak egyetlen vallással kívánja a viszonyt rendezni”.
A 2015 januárja óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illetve a radikális iszlám visszaszorítása állandó téma a francia közéletben. Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor tavaly október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvezõ egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást. Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyek nem a kötelező közoktatási programot követik, bünteti a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, s megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is. A baloldal a civil szervezetekkel szemben erősődő bizalmatlanságot kifogásolta, a jobboldal viszont nem tartja elég hatékonynak a javaslatot az iszlamizmussal szemben.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés tartózkodott a szavazáskor.