Munkaszüneti nappal ünnepeltük június 1-jén a gyereknapot Romániában… Magyarországon minden év májusának utolsó vasárnapján ünneplik, a világ egyéb részein pedig más-más időpontokra esik, a célja viszont mindenhol ugyanaz: a kicsik jól szórakozzanak, és az adott napon az övék legyen minden figyelem. Egyébként sokat gondolkodtam azon, hogy gyereknapot vagy gyermeknapot használjak-e…
Nemrég mindkét változatot beírtam a Google keresőjébe: a gyereknapra 1 millió 280 ezer találat ugrott elő, míg a gyermeknapra 454 ezer. A Nyelvművelő kéziszótár szerint a beszélt nyelv inkább a gyerek változatot használja, az írott nyelv, különösen a hivatali, a tudományos és a sajtónyelv szinte kizárólag a gyermeket. Előbbire jó példa ez a kérdés: „Hogy vannak a gyerekek?” Utóbbi pedig ilyen és ehhez hasonló kifejezésekben fordul elő: gyermekbútor, gyermekbetegség, illetve a XX. század gyermeke. Így ez utóbbi forma kissé választékossá vált. Amúgy a stíluskülönbség határozza meg, hogy a kisgyerek vagy a kisgyermek, a gyerekcipőben vagy a gyermekcipőben jár változatot választjuk-e. Két utóbbi közül inkább a gyerekcipőben jár változat gyakoribb a világhálón, a jelentése pedig így hangzik: még kezdetleges, fejletlen állapotban, fokon van valami.
Nem hagyhatom ki a gyermekes és a gyerekes mellékneveket, amelyeket nem szabad összetéveszteni egymással. A gyermekes olyan személyt takar, akinek gyermeke van, míg a gyerekes jelentése éretlen, és általában a felnőtthöz nem illőn viselkedő, komolytalan személyekre használják. Ebből kifolyólag létezik a gyerekes beszéd, csíny, tréfa és viselkedés is. És mi a különbség a gyermekjáték és a gyerekjáték között? Előbbi az egyik jelentése szerint olyan játékszer, amellyel a gyermekek játszani szoktak. A másik jelentéssel pedig olyan játékra utalunk, amelyet gyermekek szoktak játszani. A gyerekjáték kifejezéssel azonban a túlságosan egyszerű, könnyen elvégezhető dolgokra utalunk.
Az etimológiai szótár szerint a gyermek szavunk bizonytalan eredetű, esetleg jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből. Igen gazdag szócsalád alapja: gyermekség, gyermekded, gyermektelen, gyermekes, gyermekeskedik, gyerkőc. A gyerek alakváltozat létrejöttének módja tisztázatlan.
Egyébként június 1-jén nemegyszer lehetett találkozni a belső gyermek fogalommal is, amely az 1970-es évektől kezdve vált ismertté. A terapeuták akkoriban fedezték fel hatékony és gyógyító erejét, és arra buzdították a pácienseiket, hogy az önismereti munka során vegyék fel a kapcsolatot a régen elfeledett gyermeki énrészükkel. Ezzel nem arra kérték őket, hogy legyenek gyerekesek, hanem azt, hogy éljék meg valódi önmagukat.