Az Európai Tanács május 24 és 25-én rendkívüli ülést tart, amelyen a fehérorosz helyzet mellett, a COVID-19 járványról, az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokról, valamint a klímaváltozásról értekeznek az uniós vezetők.
Klaus Johannis államfő Brüsszelben, az Európai Tanács rendkívüli közgyűlését megelőzően elmondta, a éghajlatváltozás elleni küzdelemben a feladatok méltányos elosztására van szükség az Európai Unió tagállamai között, hogy elviselhető legyen az érintett ország gazdasága és a polgárok számára. Köztudott, hogy 2050-re klímasemlegességet szeretnénk elérni, de már 2030-ra jelentős szennyezéscsökkentést szeretnénk megvalósítani 1990-hez képest. 2030-ig 55%-os csökkentésről van szó. Ez egy nagyon ambiciózus cél, de úgy gondoljuk, hogy elérhető – jelentette ki az államfő, aki azt is hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás okozta jelenségek, mint az aszály, árvizek, szélsőséges időjárás, nem torpannak meg az országhatárnál, ezért Románia a klímaváltozással küzdő Európa részeként akar fellépni. Véleménye szerint a klímaváltozás elleni harcban vállalt feladatok elosztásakor figyelembe kell venni az egyes országos fejlettségi szintjét, gazdasági helyzetét és lakóit.