Medve jelenlétét jelezték Várhegyen, a helyszínre a kiszálltak a rendőrség, a csendőrség és a rohammentőszolgálat munkatársai, a lakosságot a RO-alert rendszer révén figyelmeztették a veszélyről. A hírt az éjjel kaptam telefonomon, a katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője tette közzé a sajtós whatsapp-csoportban.
Kíváncsiságból visszapörgettem a szóvivő bejegyzéseit, s nem restelltem megszámolni, hányszor adott hírt arról, hogy a megye egyik vagy másik településén medve kószál. Március 14-től tegnap estig 21 esetben jelezte a szóvivő, hogy lakossági bejelentést kaptak a 112-es sürgősségi hívószámon medve jelenlétéről egy-egy adott településen, s megannyiszor a rendőrök, a csendőrök, s esetenként a katasztrófavédelem munkatársai vonultak a helyszínre, hogy a nagyvadat visszakergessék az erdőbe. A legtöbb bejelentés Tusnádfürdőről érkezett, szám szerint nyolc, ebből két esetben három medve – egy anyaállat és két bocs – jelenlétét jelezték; Gyergyóvárhegyről öt bejelentést kaptak, Maroshévízről négyet, Gyergyóditróból hármat, Marosfőről és Csíksomlyóról egyet-egyet.
Március elejétől máig a megyei napilap több alkalommal számolt be az említett esetek mellett medve jelenlétéről egy-egy településen, így arról is, hogy múlt hónap elején többször megjárta magát Gyergyószentmiklóson egy kisebb termetű tányértalpas, olyan nap is volt, hogy a csendőrök három alkalommal kellett elzavarják a lakott területről. Aztán arról számolt be a lap, hogy „Elszállították azt a fiatal medvét, amelyik a napokban több alkalommal is feltűnt Gyergyószentmiklós szeméttárolóinál, az egyik bevásárlóközpont közelében”, a híradás szerint „természetes élőhelyére” vitték a kószáló macit a szakemberek. Hasonló sorsra jutott a Gyergyóditróban többször felbukkanó mackó is: miután többen is látták a főtéri templom környékén, illetve az iskola udvarán kukázni, a vadászok elkábították a vadat és távol a lakott területtől szabadon engedték az erdőben. Bő hete írta a lap, hogy „Több alkalommal feltűnt a napokban a csíksomlyói sípálya közelében egy kétbocsos anyamedve. A nagyvad a csíksomlyói zarándokhely térségében tanyázik és többen találkoztak vele az elmúlt időszakban.”
A híradások azonban nem szorítkoznak pusztán a medvék időnkénti felbukkanására, sajnos Udvarhelyszékről minap arról olvashattunk beszámolót, hogy „Újabb medvetámadás történt Farkaslaka községben, ezúttal Nyikómalomfalva határában. A közbirtokosság juhaira támadt egy anyamedve két bocsával …, és több mint 40 állatot pusztított el. A kár meghaladja a tízezer lejt.” Eddig az idézett hír.
De hasonló történésekről számol be a sajtó időnként az ország más térségeiből is, mintegy jelezve, hogy a medvekérdés nem helyi ügy, hanem országos gond.
Mint várható volt, a politikum is felfigyelt erre az akut problémára, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter minap egy interjúban azt fejtegette, „Románia hibásan döntött úgy 2016-ban, hogy nem avatkozik be a medvepopuláció alakulásába”. Tánczos szerint borítékolható volt, hogy „ez a hozzáállás egy, a tápláléklánc csúcsán lévő nagytestű ragadozó esetében a populáció lassú, de biztos növekedéséhez fog vezetni”. A kérdésre való megoldás keresésének első lépése a medveállomány felmérése, ugyanis manapság csak találgatni lehet, hogy hány tányértalpú él erdeinkben, illetve lakott területeinken. De sürgősen a következő lépéseket is meg kell tenni, ugyanis, mint a miniszter mondta, „A beavatkozás hiánya hatalmas problémákhoz fog vezetni. A tétlenség nem megoldás.”
Tény, hogy egyre több embertől hallom: nem mernek az erdőben, erdőszéleken kirándulni, mert tartanak a medvével való találkozástól. Erre figyelmezteti őket a telefonon érkezett jelzés is.