Több mint fél évtizednyi kihagyás után a román államelnök ismét köszöntötte idén a magyarokat március 15. alkalmából. A jelenlegi államfő, Klaus Iohannis részéről ez az első ilyen gesztus, ráadásul azután, hogy egy éve még azzal vádolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy a Szociáldemokrata Párttal titokban Magyarország kezére akarja játszani Erdélyt. Az ügyészség és az Országos Diszkriminációellenes Tanács által gyűlöletbeszédnek nyilvánított kijelentések alaposan felkavarták a romániai közéletet, és messzemenően hozzájárultak ahhoz, hogy a képviselőház nagyarányú többséggel végérvényesen elutasította az RMDSZ törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánította volna.
Az államfő tavalyi gesztusát a külső megfigyelők és az RMDSZ is úgy értékelte, mint a választási kampány részét; hogy Klaus Iohannis tulajdonképpen az ősellenség Szociáldemokrata Párton akart ütni, és a romániai magyarság csupán járulékos áldozat volt a rendkívüli kiélezett politikai harcban, amely megelőzte a tavaly decemberi törvényhozási választásokat. Az idei március 15-e nemcsak a politikai csatazaj tompulása miatt más, hanem azért is, mert az RMDSZ kormányra lépett, illetve biztosítja a parlamenti többséget az államfő által hőn áhított és tulajdonképpen legfőbb politikai célkitűzésként követett liberális kormány számára.
„Igazából eléggé keserű szájízzel vettem tudomásul, hogy egy ilyen politikai konjunktúrában tér vissza ez a normalitás” – mondja Horváth István szociológus, egyetemi tanár. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója szerint az ilyen típusú üzenetek azért is fontosak, mert – a többség felé – elfogadási gesztusként működnek, „a csitításról is szólnak”.