Az év eleji jókívánságok között gyakran feltűnik a „Sikerekben gazdag új évet kívánok!” mondat is. Nagyon jól hangzik, mert ki ne szeretne sikeres, esetleg sikeresebb lenni, mint egy évvel korábban. De vajon mindenkinek ugyanazt jelenti a siker fogalma?
Mielőtt megválaszolnám ezt a kérdést, érdemes megvizsgálni, honnan is ered a siker szavunk. Az etimológiai szótár szerint „belső fejlemény, elvonással keletkezett a sikeres, illetőleg a régi nyelvi sikeretlen melléknevekből”. A sikeres eredeti jelentése a ragadós, a sikeretlené pedig a nem ragadós. A sikeretlen egyébként nem nyelvbotlás volt a részemről, régebben tényleg így használták, ma viszont már a sikertelen változat az elfogadott. És mit árul el a sikerről az értelmező szótár? Egyrészt valamely tevékenység szerencsés kimenetelét, jó eredményét jelenti, másrészt pedig alkotással, magatartással kivívott tetszést takar.
De ha megkérdeznénk tíz embert arról, hogy mit jelent számára a siker, valószínűleg eltérő válaszokat kapnánk. Mert mindenkinek mást jelent, és ezt tükrözi a most következő idézet is, amelyet az Üzlet és Pszichológia című magazin egyik cikkéből ragadtam ki: „Amikor a sikeres karrierről beszélünk, mindannyian hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a siker fogalma mindenki számára ugyanazt jelenti, így tehát nem is igényel különösebb magyarázatot mások számára. Ebből viszont komoly félreértések adódhatnak, hiszen egy adott szakmai életút lehet, hogy valakinek a vágyak netovábbját jelenti, míg ugyanez a karrier másnak maga a kénköves pokol.”
A sikerről amúgy a világhírű fizikus, hálózatkutató, Barabási Albert-László Képlet című könyvében is olvashatunk. A csíkkarcfalvi születésű szerző az egyik interjújában ezt mondta: „A siker és a teljesítmény nem mindig kerül összhangba. A teljesítmény rólad szól, amit te le tudsz tenni az asztalra konkrétan, objektíven mérhetően. Ezzel szemben a siker arról szól, hogy mit lát a közösség ebből, hogyan viszonyul a teljesítményedhez”. A kudarcról pedig ezt vallja: „Nem minden kudarc egyforma, és nem minden reakció egyforma a kudarcra. Óriási különbség van abban, ahogyan a kudarcra reagálnak az emberek. Van, aki az első sikertelenség után feladja a próbálkozást. Viszont olyan is van, akinél elindul az újrapróbálkozás, egyfajta felgyorsulási folyamatban.”
Az emberek gyakran irigyek egymás sikereire, a kudarctól pedig rettegnek. Én mindkét fogalmat újraértelmeztem az elmúlt években, aminek köszönhetően a kudarccal is megbarátkoztam. A lecke szóval helyettesítettem a saját szótáramban, ezért egy-egy sikertelen próbálkozás után már nem ostorozom magam olyan kegyetlenül, mint korábban, hanem felteszem a kérdést, hogy mit tanultam az esetből, esetleg mit csinálhattam volna másként. Természetesen még rengeteget lehetne beszélni erről a témáról, sok-sok példával, de most kénytelen vagyok megálljt parancsolni magamnak.