Tulajdonképpen a papírforma érvényesült a vasárnapi helyhatósági választásokon. Egyértelműen előretört a jobboldal és teret vesztett a Szociáldemokrata Párt (PSD). Látványosan megerősödött a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű hipszter-párt, a többi kis-párt viszont nem tudott szóhoz jutni, gondolok itt mindenekelőtt a Victor Ponta vezette Pro Romániára és a szebb napokat megélt ALDE, liberális demokrata politikai alakulatra, amelyet az egykori miniszterelnök, Călin Popescu-Tăriceanu elnököl. Ami az RMDSZ teljesítményét illeti, az alapjában véve megfelelt a várakozásoknak.
Lássuk, hogy mit jelent ez konkrétabban. Az ország politikai jobbratolódását mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy Gabriela Firea, Bukarest kétségtelenül sikeres és rátermett főpolgármester-asszonya, aki a Szociáldemokrata Párt színeiben indult alulmaradt Nicuşor Dannal, alvilági kapcsolatokkal rendelkező, obskurus aktivistával szemben, csak azért, mert utóbbit a nemzeti liberálisok és a már említett ideológiamentes protest-párt, az USR támogatta. A jobboldali előretörés a fővárosi kerületekben is megmutatkozott, a hatból mindössze egynek maradt szociáldemokrata polgármestere. Igaz, hogy két polgármester, akik korábban a baloldalt erősítették, most függetlenként, illetve egy helyi politikai egyesület révén tudták elkerülni azt, hogy áldozatul essenek a szociáldemokraták elleni választói tisztogatásnak. Országos szinten még mindig a PSD mondhatja magáénak a legtöbb megyei tanács vezetését, szám szerint 20-at, azonban, ha összevetjük azzal, hogy négy évvel ezelőtt a baloldali pártnak 28 tanácselnöki mandátuma volt, akkor ez inkább kudarc, mint siker. Második helyen a Nemzeti Liberális Párt áll 17 tanácselnökkel, viszont érdemes hozzátenni, hogy a PNL így is több mint a duplájára növelte az általa vezetett megyék számát. A szociáldemokraták elvesztettek néhány kulcsfontosságú nagyvárost, mint például Iaşi-t vagy Konstancát, viszont a párt elnyűhetetlen üdvöskéje, Olguţa Vasilescu ezúttal sem talált legyőzőre Craiova-n. Temesváron Dominik Fritz német polgármestert választottak. Az igazi meglepetés ebben nem az, hogy az új városgazda német, hanem az, hogy németországi német, aki mindössze tíz éve telepedett le a mioritikus tájakon, hogy harcoljon a korrupció ellen, amely szent cél érdekében még egy egyesületet is alapított. Ő a Mentsétek meg Romániát civil mozgalomnak álcázott párt színeiben lett a Béga-parti város első embere, miután – úgy tűnik – nála jobbat nem találtak. S ha már az import politikusoknál tartunk, említsük meg a francia Chlotilde Armand-t, a meglehetősen excentrikus amazont, aki Bukarest első kerületének polgármestere lett – talán mondanom sem kell – az USR színeiben.
Mi következik mindebből? Elég egyértelműen az, hogy a minden bizonnyal decemberi parlamenti választásokon folytatódni fog a most kirajzolódott trend. A Szociáldemokrata Párt a kormányzás után a parlamenti többséget is el fogja veszíteni. A jobboldal a hatalom minden egyes elemét, a törvényhozást, a végrehajtást és az elnöki tisztséget is megszerzi, gyakorlatilag fékek és ellensúlyok nélkül irányíthatja az országot, ami rossz hír a nyugdíjasoknak, a kisgyerekes családoknak és általában a munkavállalóknak, viszont minden bizonnyal elégedettek lehetnek majd a multinacionális vállalatok és a bankok. A baloldal válságát megítélésem szerint három tényező okozta. Egyrészt Liviu Dragnea elítélése után a pártnak nem volt karizmatikus vezetője, másrészt pedig a PSD nem tudta lemosni magáról a korrupció vádját (még akkor sem, ha az a legtöbb esetben az megalapozatlan volt), harmadrészt pedig elvesztette és nem tudta visszanyerni az Európai Unió vezetőinek támogatását. Victor Ponta felismerte ezt a helyzetet és megpróbálta átmenteni a PSD-t az általa alapított Pro Romániába, a gond csak az volt, hogy róla mindenki tudta, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke volt, így új minőségében nem volt hiteles.
Ami az RMDSZ szereplését illeti, a Szövetség látványos sikert könyvelhetett el azzal, hogy 20 év után támogatásával ismét van magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Ugyanakkor elvesztette a Bihar megyei tanács elnökségét, de ez inkább a megváltozott választási törvénynek, mint a Szövetség csökkenő népszerűségének a következménye. A többi fronton az RMDSZ hozta a tőle elvárt eredményeket, amelyek talán csak Temes, Kolozs és Hunyad megyékben voltak szerényebbek az elvárhatónál. A magyarországi kormánypárt, a Fidesz egyértelmű támogatása valószínűleg nagyon sokat nyomott a latban a tekintetben, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség nem tudta megzavarni a magyar választókat, így féktelen RMDSZ-ellenes kampányuk visszhangtalan maradt.