Az elmúlt években többször is szó esett a gyakori helyesírási hibákról, de arról kevesebbet beszéltem, hogy milyen módon lehet elkerülni ezeket. Mivel szinte mindennap írok valamilyen szöveget, el sem tudnám képzelni, hogy ne nézzem át még egyszer, amit el akarok küldeni vagy közzé szeretnék tenni. Mert szerintem ez az egyik legfontosabb lépés, amikor olyan szöveget írunk, amelyet másokkal is szeretnénk megosztani.
Persze, nagyon jól tudom, hogy a mindennapi rohanásban alig van időnk ilyesmire, de mindenképpen megéri. Nemegyszer hangosan olvasom el a szöveget, és olyankor az addig rejtőzködő hibákra is felfigyelek. Emellett sokat segít A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, illetve A magyar helyesírási szótár, de más szakkönyveket is szívesen lapozok fel azért, hogy a lehető leghelyesebb szövegeket adjam ki a kezemből.
Miért nem mondtam azt, hogy tökéletes szövegekre vágyom? Azért, mert én sem vagyok tökéletes, sőt senki sem az, és már többször is bebizonyosodott, hogy bármelyik szövegbe becsúszhat egy apró hiba, még akkor is, ha négy-öt szakember nézi át egymás után. Ez viszont nem szabad eltántorítson minket attól, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a gördülékeny, könnyedén olvasható, közérthető szövegekért.
Ha valakinek nincsenek a könyvespolcán a korábban említett szótárak, az interneten rengeteg lehetőség közül válogathat. Hasznos segítség lehet a Magyar Tudományos Akadémia által működtetett helyesiras.mta.hu oldal, sőt a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda által elindított e-nyelv.hu honlap is. Én az arcanum.hu weboldalt is gyakran használom az ott található értelmező, illetve etimológiai szótár miatt. Bár egyik sem teljesen friss, sokat segíthet a mindennapi munkában. Szintén hasznos lehet a szinonimaszotar.hu oldal, főleg akkor, ha színesíteni szeretném a szöveget, és fejből nem jut eszembe egy-két rokon értelmű szó.
Ugyancsak hasznát veszem a szövegszerkesztőm helyesírás-ellenőrző programjának. Nem várok csodát tőle, mivel tudom, hogy nagyon sokszor félrevezet, de valamilyen szinten biztonságot ad. Nemegyszer megtörténik, hogy szoros határidővel kell megírjak egy cikket, és olyankor a kapkodás miatt elírok egy-két szót vagy plusz szóközt teszek be, ráadásul más hibák is becsúsznak. Például, ha a Facebookra írok bejegyzést, előbb a szövegszerkesztőbe gépelem be a szöveget, utána ellenőrzöm, majd bemásolom a helyére.
Ha komolyabb szövegről van szó, akkor megkérem az egyik korrektorkollégámat, hogy nézze át, amit írtam, ugyanis mindig jól jön egy friss szempár. Az elmúlt években két könyvet írtam, és el sem tudtam volna képzelni, hogy csak én nézzem át. Mivel szinte kívülről fújtam az általam leírtakat, tartottam attól, hogy a szemem átsiklik egy-egy hiba fölött, és nem szerettem volna, ha nyomtatás után szembesülök velük. Úgy érzem, hogy elsősorban a mi felelősségünk, hogy a lehető leghelyesebb szövegeket adjuk ki a kezünkből, a cél felé vezető módszerek pedig ránk vannak bízva.