Doktor Nagy Attila elküldött nekem egy részletet új könyvéből, a Székely mágus-ból, amely az idén jelent meg. Sok érdekes dolgot tudtam meg belőle. Például azt, hogy a Romeo és Júliát „az év bármelyik napján, bármelyik órában egyszerre két helyen játsszák” világszerte. Shakespeare él! – nem lehet elhallgattatni.
Az is napról-napra bebizonyosodik, hogy „Színház az egész világ”. Ezt Shakespeare az Ahogy tetszik-ben adta a színész szájába. És ebben a világban: „Veszedelmes, ha igazunk van olyan dolgokban, amelyekben tekintélyes embereknek nincs igazuk.” – idézi Doktor Nagy Attila Voltaire-t. De idéz egy színész, Mécs Károly leveléből is, aki szerint a „Klasszikus témák át- vagy újraírása elfogadott (lásd görögök, franciák) /…/ nem kifogásolható, ha az eredetihez hasonló erkölcsi tanulságot sugalmaz, és az aktualizálás esetleg történelmi szükségszerűséget szolgál”. Én ennél tovább mennék és azt mondanám: az elődök művei hasznos lépcsők ahhoz, hogy feljussunk a magasba – és ott új művet alkossunk, ha van hozzá tehetségünk. – Ezt tette Shakespeare. Így vált a drámairodalom óriásává. Doktor Nagy Attila műveiben ezt próbálja bemutatni.
Ennél már csak Goethe őszintesége figyelemre méltóbb – és a valóságos érték iránti tisztelete. A világirodalom eme óriása – magának a világirodalom szónak a „feltalálója” – bevallja, hogy Shakespeare-t olvasva „minden darab esetében a befejezés előtt kilencféle megoldást gondolt ki a végkifejlet számára, de Shakespeare mindig egy egészen mást, és mindig sokkal jobbat talált ki, mint ő”.
Doktor Nagy felhívja a figyelmünket egy másik érdekességre is. A Hamletben az egyik sírásó szerint a dán királyfit, aki megbolondult, „Angliába száműzték; oda, ahol ez nem derül ki róla, mert ott mindenki bolond”. Erről Doktor Nagynak eszébe jut egy kínai bölcs, Lao-ce véleménye: „Ha valaki másként viselkedik, mint a világ, akkor bolondnak tartják; ha viszont a világ viselkedik úgy, mintha őrült lenne, akkor a normális embert tekintik bolondnak.” Hát jó, hogy Shakespeare kapcsán szóba hozható ez is…
Még csak azt említeném, hogy Doktor Nagy Attilának, aki ezt most szóba hozta, 1500 – igen, jól hallották, 1500 – oldalas könyve jelent meg angolul, a könyv címe magyarul: Shakespeare varázsköpenye alatt. Tehát az angol nyelvterületen – és máshol is – megbecsülik őt a Shakespeare-kutatásaiért. Befogadják őt is a bolondok közé – bocsánat, maguk közé.