Augusztus 28.-a Márton Áron püspök születésnapja, 1896-ban ezen a napon látta meg a napvilágot Erdély felejthetetlen püspöke. Immár több esztendeje a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum ennek a napnak a környékén megemlékezést és konferenciát szervez, pénteken délelőtt pedig éppen a születésnapon sikerült megtartani a kilencediket. Igaz, hogy a vírusjárvány miatt megváltozott körülmények között, a helyszín ezúttal nem a művelődési otthon, hanem a római katolikus templom volt, ahol az a Kovács Gergely érsek mondott szentbeszédet, aki négy esztendővel ezelőtt még Márton Áron szentté avatásának vatikáni posztulátoraként tartott igen tárgyilagos és nagyhatású előadást arról, hogy a kultusz, a tisztelet és a reklám hármasában miként körvonalazhatók a célhoz vezető, következő lépések. Ez az előadás a múzeum közöségi oldalán a mai nap folyamán újra megtekinthető, a szervezők egyébként gondoskodtak arról, hogy a valós és virtuális világ eseményei a járványügyi szabályok teljes betartásával kövessék egymást.
A külföldről érkező, főként magyarországi Márton Áron kutatók előadásai ugyan most elmaradtak, de a püspök életművének és értékvilágának egyik legjobb ismerője, Márton József kolozsvári hittudományi egyetemi tanár részletesen taglalta az 1940 és 1945 között a dél-erdélyi híveinek körében maradt püspök tevékenységét, és természetesen sor került a tavaly alaposan megújult Márton Árton emlékmúzeum meglátogatására is.
Itt, már a bejáratnál, Szervátiusz Tibor már 1989-ben elkészített, 1996-ban a szentdomokosi köztéren felavatott és 2012-ben ide áthelyezett sajátos formájú portrészobra fogadja a látogatókat és egyben utal arra is, hogy Erdélyszerte, az elmúlt években, egyre több Márton Áron szobor készült. Hunyadi László, Bocskay Vince, Vargha Mihály, Miholcsa József, Izsák Márton, Vetró B. András, Bodó Levente és mások nevei sorakoznak fel a nagy püspököt megörökítő fej-, mell- vagy egész alakos szobrok hátán. Gelencétől Kolozsvárig, Kézdivásárhelytől Marosvásárhelyig, Csíkszeredától Szászrégenig több város és község katolikus templomainak kertjeiben vagy a köztereken állnak ma már a Márton Áron szobrok, domborművek, emlékplakettek. És minthogy a legkülönbözőbb tanulmányok rendszerint Márton Áron mély vallásosságból fakadó, a legkülönbözőbb társadalmi rendszerekben is jellemző, töretlen humánumát hozzák előtérbe, azt külön érdemes megemlíteni, hogy azt a legutóbbi, emberközeli szobrot, aki mellé le lehet ülni, Gergely Zoltán, csíki származású, kolozsvári szobrász mintázta meg, öntette bronzba és a gyulafehérvári érseki palota kertjében helyezték el, ott ahol Márton Áron a papjait és híveit fogadta. A kompozíció félkör alakban elhelyezett, andezitből készült padjait ugyancsak csíki szobrász, Dóczy András készítette.
A születésnap is igazolja: a püspök alakja szobrokban, szellemisége, életének és munkásságának megannyi részlete pedig könyvekben, dokumentumokban, tanulmányokban tovább élnek. Mint ahogyan bérmakörútjainak felejthetetlen eseményei is, amelyet a szülők, nagyszülők élő szóval még tovább adnak gyermekeiknek, unokáiknak. Igy egyáltalán nem túlzás azt állítani: Márton Áron ma is ott van híveinek, tisztelőinek a körében.