A világjárvány megjelenése óriási lendületet adott a világhálón már korábban is terjedő összeesküvés-elméleteknek. Ezzel kapcsolatban érdekes elemzést közölt a napokban a német Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság internetes oldala. Az alábbiakban ennek a cikknek a legfontosabb megállapításait idézem. Ki ne hallott volna arról, hogy Bill Gates az oltások révén akar mikrochipeket ültetni a testünkbe, amelyek segítségével aztán uralni tudja a világot? Ha azonban azt hinnénk, hogy ezek az elméletek a lakosságnak csak egy szűkebb szegmensét ejtik rabul, akkor nagyon is tévednénk. A tekintélyes brit közvélemény-kutató, a You Gov felmérése szerint az amerikai republikánus szavazók közül 44% hisz a Bill Gates-féle mikrochip-elméletben. Az Oxfordi Egyetem felmérése szerint pedig minden második brit állampolgár hajlik az összeesküvés-elméletek elfogadására.
Az előítéletes gondolkodás elterjedtségét példázza az a tény is, hogy a koronavírus-járvány idején a Google keresőjébe Bill Gates nevét több mint kétszer annyian írták be, mint az addig mért legtöbb keresést regisztráló évben, 2006-ban. Németországban például hatszor többen érdeklődtek az amerikai milliárdosról, mint egy évvel korábban.
Németországban egyébként többen hisznek a Bill Gates nevével fémjelzett konspirációban, mint az 5 G nevű kommunikációs rendszerrel kapcsolatos összeesküvés-elméletben. Bármilyen hihetetlennek tűnik, mégis vannak, akik készpénznek veszik, hogy az ötödik generációs távközlési technológia terjeszti, vagy egyenesen kiváltja a koronavírus-fertőzést. Természetesen az 5 G-vel kapcsolatos Google-keresések száma is ugrásszerűen megnőtt, de így is csak a fele maradt a Bill Gates-re vonatkozó információ-igénylésnek. Arra persze nehéz választ kapni, hogy a felhasználók miből gondolták, hogy egy szupertitkos információra épp a Google-ben bukkannak rá.
A világjárvány kirobbanása óta a hatóságok és az internetes platformok, mint például a Google, a You Tube és a Facebook igyekeznek felvenni a harcot az álhírekkel. Figyelmeztetik a felhasználókat forrásaik ellenőrzésére, igyekeznek kiszűrni a nyilvánvalóan hamis információkat, a Facebook pedig létrehozott egy híroldalt, amelyen a járványról ad megbízható tájékoztatást. A vállalatok szerint ezzel igyekeznek megvédeni ügyfeleik egészségét és óvni akarják őket a különböző kereskedelmi, vagy politikai célú manipulációktól. A Google, az Amazon és más nagy cégek ugyanakkor 25 millió dollár értékben helyeztek el hirdetéseket a különböző internetes portálokon azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a hamis hírek terjedését. Egy brit kutató-csoport ugyanakkor méri az úgynevezett Globális Hamis-hír Indexet. Ebből az derül ki, hogy az összeesküvés-elméletek visszaszorítására szánt anyagi és humán erőfeszítéseknek egyelőre nem látszik az eredménye. A Reuters Intézet áprilisi felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada állította, hogy a megelőző héten a közösségi médiában találkozott kimondottan hamis, vagy legalábbis erősen megkérdőjelezhető információkkal.
A Baltimore Egyetem kutatói egy a Cheq nevű internetbiztonsági cég számára készített tanulmányban arra kerestek választ, hogy mennyibe kerülnek a világnak az álhírek. Az elemzés arra a meghökkentő következtetésre jutott, hogy bolygónk lakosságának évente nem kevesebb mint 78 milliárd euróban fáj a félretájékoztatás, az álhírek terjedése és az ezekkel kapcsolatos manipuláció. A kutatók a tőzsdei árfolyamok manipulatív zuhanását, a megbecsülés, a bizalom elvesztésével járó erkölcsi kárt mérték, de például nem mérték az álhírek, okozta egészségkárosodást, illetve azoknak a kezeléseknek a költségeit, amelyek épp azért váltak szükségessé, mert a páciensek bedőltek a különböző, úgynevezett csodagyógyszereknek. Ugyanakkor az oltásellenes kampányok igen súlyos betegségeket okozhatnak és költséges kezeléseket tesznek szükségessé. A Gates Alapítvány oltásai révén például 145 milliárd dollár értékű munkaerő-kiesést sikerült megelőzni.
Másfelől a járvány idején megnőtt a kereslet a hagyományos és megbízható média termékei iránt is. Az újságírás főáramába tartozó írott és elektronikus sajtó igyekezett nagy teret szentelni a világjárvánnyal, egészségvédelemmel kapcsolatos problémáknak. Egyre többen igényelték ezeket a korrekt, ellenőrzött információkat is. A PR Edelman ügynökség felmérése szerint január óta a hagyományos sajtó iránti kereslet 10%-al nőtt.